Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 21 adat olvasata és értelmezése nem teljesen probléma mentes. Nem egyértelmű, hogy az első szótagi magánhangzó nyílt vagy zárt minőség volt-e? Az e jelölhette a nyílt és zárt ómagy. e, illetőleg è hangot egyaránt.98 Zárt ómagyar è hangra enged következtetni az, hogy a második szótagi, biztosan nyílt e-t a írásjegy adja vissza, így nyílt első szótagi e jeleként szintén a-t várnánk. Egy ilyen feltevés azonban a forrás olyan nagyfokú következetességével számol, melynek Konstantin munkája nem felel meg. Biztosan Jenő törzsnevünkhöz kapcsolható korai helynévi anyagunk" ómagy. *Jeney alakra szavaz, nyílt e-vel az első szótagban. Személynévi előfordulására nincs korai adatunk. Ismert viszont a Jenw, Jenyew forma a 16. századból mint a székelység egyik nemének neve.100 A Jenő törzsnév etimológiai magyarázatával már Vámbéry is foglalkozott. Úgy látta, hogy a törzsnév török eredetű, jelentése 'győző'. Kiindulópontul a tör. yen- 'győz' igét jelölte meg és a magyar törzsnév forrásaként ennek az igének — közelebbről meg nem határozott — particípiumát képzelte el.101

Vámbéry azt is hozzáfűzte magyarázatához, hogy a konstantinoszi Jenakh úgy viszonylik a magyar Jenő-hoz, mint ahogy az arab bezenakh a magyar 6esera/ő-höz.102 Munkácsi a vogul Jënax nemzetségnévvel egyeztette a Jenő törzsnevet.103 Pauler úgy látta, hogy törzsnevünk a baskír

Yänäy törzsnévvel azonos.104 A baskír és a magyar törzsnév nyelvészeti összekapcsolásában Né-98 99 100 101 102 103 104 L. Gyóni 1943. 209. Aligha védhető Moór (1951. 51) jenaj vagy jenaj olvasata. Nincs okunk a második szótagban mélyhangrendű magánhangzót felvenni. Vö. a Kér és Keszi törzsnevek első szótagi a-ját a bizánci forrásban. A helynévi anyagot 1. Nagy (1910. 31-32); Németh (1930. 261); Kniezsa (1938. 458b-59a); Moór (1944. 99ab); Kristó-Makk-Szegfü (1973. 36); Györffy (1987.1: 320, 628, 720, 860; 2: 73, 389; 3: 105, 317, 403, 486). A fontosabb korai adatok: 1202-3 k.: Jeneu; 1214: Ieneu; 1216: Jeney; 1230: Jeneu; 1236: Ienev; 1255: Jeneu; 1270: Geneu; stb. Kristó-Makk-Szegfű összeállítása nem vonja be az Inő, Inőd helyneveket, melyek korai adatai: Ynev (1237 k) Ineud (1237), Ineu (1246). Vélhetően helyesen kirekeszti ez az összeállítás a Jenek helynevet is törzsnévi eredetű helyneveink köréből és nem is említi a Moór Elemér által kérdőjelesen idekapcsolt Gyanó helynevet (1951. 51). Moór a Gyanó szókezdő gy- jét magyar nyelvjárási fejleménynek gondolta korábbi *j-bői és talán a veláris hangrendű helynév adta az ötletet neki a konstantinoszi adat téves olvasatához (vö. itt 98. j.). A Gyanó-féle helynév mindazonáltal nem kizárt, hogy tényleg összefügghet a Jenő-vei. További vizsgálatot igényel. Vö. Kristó-Makk-Szegfű (1973. 36). (1882. 153) Ez a párhuzam egyébként nem helytelen, más kérdés, hogyan képzelte el Vámbéry a fenti párhuzam összefüggését, azt a módot, ahogy a Jenő és a besenyő alakok a magyarban kialakultak. (1896. 504) (1900. 126) Vö. a további irodalmat: Ligeti (1963. 230,j). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.