Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3
TOROK EREDETŰ TORZSNEVEINK 19 -m köztörök -n is tökéletes megfelelés.88 Gyarmat törzsnevünk szempontjából a csuvasos -m-nek kiemelkedő jelentősége van: a magy. gy- szókezdő önmagában még aligha lenne bizonyíték törzsnevünk csuvasos nyelvből való származtatása mellett, az -m- viszont egyértelműen erre mutat.89 Az átadó alakként feltüntetett *Jarïmatï szó második része, az *-atï elem egy korább *artï formára megy vissza. A-t- előtti -r- > -0- változás nem meglepő jelenség a törökben90 és ha nem is „csuvasos kritérium", jól ismert a csuvasból is.91 Az artï szó, a rekonstruált összetétel második része, grammatikailag az art 'nyakszirt, tarkó', majd 'valaminek a hátsó része' jelentésű — a törökségben jól elterjedt92 — szó egyes szám 3. személyü -ï birtokos személyraggal ellátott alakja. A kiindulópontként megjelölt szóösszetétel, a *Jarimárti' alaktani szempontból tökéletes szerkezet. 92 Ugyanezt a megfelelést tükrözi szám szavunk szóvégi -m-je, melynek köztörök megfelelései -n hangot mutatnak. Ugyanakkor tudjuk, hogy a csuv. -m ~ köztörök -n megfelelés nem következetesen érvényesülő jelenség. Ismerünk köztör. -n ~ csuv. -n megfelelést is és közismert az is, hogy a köztör. *-/? helyén is találni a csuvasban -m-et. Ez utóbbi típust képviseli a magyar nyelv gyom szavában lévő -m. Vö. Róna-Tas (1978. 84). 89 Ligeti (1986. 19 sk.). Természetesen csak analógiaként és teljesen függetlenül a régi csuvasos nyelvi változástól említem meg ugyanennek az eredeti *artï alaknak néhány mai nyelvjárási alakját a szalárban: (udz., ejs.) ac'i 'potom, zatem' (Tenisev 280), (al.) aj'i v sluz. znac. 'za' (uo 285), (al.) aji 'vsled, nazad' (uo.), (udz., ejs.) äti 'zatem, potom', v sluz. znac. 'za' (uo.296) stb. Az etimológikus *-rt- hangkapcsolat helyén -t- található a mai csuvasban számos esetben. Néhány példa: csuv. vit- 'beföd, fedez', vite 'födél, lepel' (P), vö. köztör. ört- 'befed' (Clauson 202b); xätäl-, xötöl- 'megmenekedik' (P), vö. köztör. qurtul- id. (Clauson 650a). A példák számát bőségesen szaporíthatjuk. Fontos a csuv. ïta 'páratlan szám' jelentésű szó, mely — Egorov csuvas etimológiai szótárával szemben (344) — egy *art vagy *artï alakra vezethető vissza. A történeti és mai adatok összeállítását 1. Clauson (200b-201a: art); Räsänen (27b: art); Sevortjan (1. 179-80: art). A mai adatok közül itt is megelégszem egy válogatással: O: oszm. art 'der hintere oder hinten befindliche Teil' (H§), vö. (mil.) art hey'et 'das Nachkommando' (uo.), vö. még artçt 'Nachhut' (uo.); art 'spina; zadnjaja storona; zadnjaja cast' (cego-1.); zad; oborotnaja, (obratnaja, protivopoloznaja) storona; prostranstvo, nahodjasceesja pozadi (kogo-cego-1.); prodolzenie; okoncanie; konec; zadnij; po sledujuscij; v funkcii sluz. imeni' (TurRS); vö. artçt (voen.) 'ar'ergard; epigon' (uo.); tkm. art 'zadnjaja storona cego-1.' (TkmRS); gag. ard, art 'zadnjaja (tyl'naja) storona, spina, zad' (GRMS); K: tat. art 'zadnjaja storona (tulovisca celoveka); zadnjaja cast' (storona) cego-1.' (TatRS), nyj. (kas.) art 'niz, pod' (TTDS 45), (mal.) id. 'posle' (uo.); (gäy.) artï 'posled - u zivotnyh' (TTDS 45); bar. art 'zad, zadnjaja cast'; za, szadi' (Dmitrieva 128); bask. art 'zad, zadnjaja storona; tyl; zadok' (BaskRS), nyj. id. 'spina' (uo.); kirg. art 'zad, zadnjaja cast', zadnjaja storona' (KirgRS); nog. art 'zad, zadnjaja storona, zadnjaja cast', zadok; tyl' (NogRS); kar. h.k.t. art 'spina; tyl, zadnjaja storona' (KarRPS); kkalp. art 'zad' (RKkalpS); kar-balk. art, vö. art jan 'tyl; zadnjaja cast' cego-1.' (RKar-balkS); SZ: alt. art 'zad zadnjaja cast'; konec, rezul'tat, posledstvie cego-1.' (OjrRS); nyj.(kmd) art 'zad' (Baskakov kmd. 203a); tuv. art 'pereval; s pritjaz. affiksom zadnjaja cast' cego-1.' (TuvRS); tof. a"rtï 'zadnjaja storona' (Rassadin 75); T: sujg. art 'zadnjaja storona; zapad; v sluz. znac. za' (Tenisev 173ab), art id. (uo. 173b), ärt id. (uo. 174a). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
