Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 17 magánhangzó nagy valószínűséggel eredetibb *á volt;74

2. az egyébként oguz nyelvágból ismert yor- ige jelentése nem 'elfárad', hanem 'elfáraszt'; 3. a rekonstruált *-matï helyén inkább *-madï(n) lenne a várt végződés. Németh 1966-ban Ligeti Lajos minden ellenérvét elfogadta,75

egyetértett Ligeti végső következtetésével is, hogy a törzsnév eredetét mindenképpen a törökben kell keresni, majd úgy véli, hogy egy *yormatï vagy gyarmati' hangzású alak lehetett a köztörök megfelelése a magyar törzsnév forrásának. Ez alakilag egy múlt idejű finit igei forma lehet, szemantikai szempontból viszont nem tesz javaslatot.76 Ehhez képest további fejleményt jelent, hogy 1975-ben teljesen visszavonja az etimológiát, ismeretlen eredetűnek minősíti a Gyarmat törzsnevet.77 Ligeti még két ízben foglalkozik a törzsnévvel,78

s bár a törzsnevek etimologizálásával kapcsolatban — mint láttuk — mindig is szkeptikus volt, 1979-ben felhívja a figyelmet a törökségben jól ismert yär- 'hasít, elválaszt' jelentésű igére és az ige csuvas nyelvből kimutatható sur- alakjára.79 Majd így folytatja: „A magyar törzsnévnek ehhez az igéhez való kapcsolódása egyelőre nem világos. Magyarázat igénye nélkül azonban megemlítem, hogy van a szónak egy yartïm származéka Käs^ annál: bir yartïm boSun 'a section of the [!] people which has separated itself from the (rest of [!] the community)'; vö. Clauson, ED 959." Németh Gyula és Ligeti Lajos nem véletlenül kereste a Gyarmat törzsnév eredetét a törökben. Ez a törzsnevünk is török eredetű és közel hasonló kiinduló alakból lehet megfejteni, mint azt Németh és Ligeti várta. Gyarmat törzsnevünk ómagy. * Gyármátu alakja egy *Dzsárimáti hangalakú ősmagyar formára vezethető vissza. Az ősmagyar alak csuvasos nyelvből származik, forrása egy *Jarïmatï < *Jarïmartï 'Hát Mögötti, Hát Mögött [Lévő]' eredeti jelentésű forma volt. Németh *o>a változást tételezett fel a magyarban és ezzel magyarázta a Gyarmat helynevek első szótagi -a- hangját. Ebből a másodlagos -a- hangból érthető lenne azután a bizánci adat által megőrzött ómagy. *e hang is. Ezzel szemben Ligeti rámutat, hogy a magy. a<*o szláv jövevényszavainkra jellemző változás és mindössze két török jövevényben tudjuk e változást kimutatni. Ezek a kún eredetű Balmaz és a karám. Mindez természetesen nem egyeztethető kronológiailag a Gyarmat törzsnévben feltételezett o>a változással. Ligeti előtt már Bárczi is eredetibb ómagy. *á hang meglétére gondolt a törzsnév első szótagjában. (1958. 104). NyK 68 (44), ALH 16 (13-14). L. előző j. (1975. 156) (1979. 135-36), (1986. 21, 85, 198, 252, 378). L. (135-36). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.