Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

16 BERTA ÁRPÁD mat helyneveink régi adatai69 arra engednek következtetni, hogy a magyarban az első szótagban eredeti *á magánhangzó volt.70

Ebből érthetők helyneveink történeti adatainak első szótagi másodlagos u, o, e hangjai és a bizánci forrás által tükrözött ómagy. *e hang egyaránt. Gyarmat törzsnevünk ismeretlen eredetű, annak ellenére, hogy megfejtésére több kísérlet történt.71

Ezek közül a legismertebb Németh Gyula 1930-ban megfogalmazott magyarázata. Németh úgy gondolta, hogy Gyarmat törzsnevünk egy ómagy. *Gyormatu formára vezethető vissza és ez az ómagyar szó török eredetű. Forrását bolgár-török (csuvasos) *d'zormati alakban rekonstruálta, melynek eredeti jelentése Németh szerint 'fáradhatatlan' lehetett.72 Ez az etimológiai megoldás magyar és török oldalon egyaránt hangtani nehézségekkel küzd, török oldalon jelentéstani és alaktani gondok egyformán jelentkeznek. Ezekre a nehézségekre Ligeti 1963-ban nyomatékkal figyelmeztet.73

Itt csak főbb kifogásait emelem ki: 1. magyar oldalon az első szótagi kérdés. A bizánci adat -u-ja, ha igaza van Gyóninak, és ténylegesen megvolt a császárnál járt magyar követek kiejtésében, még mindig igen sokértékü ahhoz, hogy döntő szerepet játszón az etimológia szempontjából: állhatott pl. (feltéve, ha jövevényszó volt) az ómagyar alakban egyszerűen adaptációs okok miatt, anélkül, hogy az átadó alakban meglett volna; visszamehet az ómagy. *-u korábbi *j hangra, azaz lehet másodlagos labializációs folyamat eredménye (vö. Bárczi 1958. 21) stb. Elvi lehetőségként felmerülhetne még az első szótagi magánhangzó interpretálásának a kérdése. A bizánci £ ugyanis nyílt e hangot is jelölhet, 1. Gyóni (1943. 209). A magyar helynévi anyag azonban itt is segítségünkre siet és kizárja ezt az „elvi" lehetőséget. Németh, Ligeti, Gyóni egyaránt zárt ómagy. é hangot látnak az £ íráskép mögött. Gyarmat helyneveink régi adatai igen változatos képet mutatnak: 1. 1135: Garmoth; 1153: Gormot; 1156: Gurmot; 1219: Gormot; 1232: Gurmot; 1248: Yarmath; 1268: Gyarmath; 1282: Gormoth; Rogeriusnál: Geroth stb. — Kristó-Makk-Szegfü (1973. 35), vö. még: Nagy (1910. 30); Németh (1930. 253); Kniezsa (1938. 457b-58a); Moór (1944. 98ab); Györffy (1987.1: 221, 445, 507; 2: 290, 589; 3: 196-97). így vélte ezt már Bárczi és Ligeti is, 1. lentebb. A Gyarmat törzsnév származtatásai közül megemlítem Vámbéry ötletét (1882. 152-53). Vámbéry kürt germeti-nek értelmezve a konstantinoszi KovpTov^epßarov adatot, törökből magyarázza az összetett törzsnevet. Nem kis fantáziával 'a farkas nem nyomult be' jelentést tulajdonít a Kürtgyarmatnak. Legalább ilyen kalandosnak tűnik egy friss magyarázat is. Ez Mándoky Kongur István ötlete. Eszerint törzsnevünk, valamint a vele egyeztetett baskír Yurmatï törzsnév a szarmata nép nevét őrzi, vagyis iráni eredetű. Ld. Mándoky (1976. 42). Védhetetlen hipotézis. Gyarmat közszavunk nem tartozik ide. Ez nyelvújítási elvonás Balassagyarmat-féle helyneveinkből (TESz.l. 1123a). A TESz. egyébként helyesen utal arra, hogy ezek a helyneveink viszont törzsnévi eredetűek. Gyarmat törzsnevünket bizonytalan eredetűnek tartja, ugyanakkor elfogadja a magyar Gyarmat és a baskír Yurmatï törzsnév nyelvi egyeztetését. (1930. 253) (230-39) Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.