Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

14 BERTA ÁRPÁD Az oguz nyelvekben a mai adatokban -k- t várnánk egy korábbi *-khelyén, de úgy látszik, hogy az oszmánli, türkmen, gagauz nyelvi adatok *-gre mennek vissza.61

Azt nem mondhatjuk, hogy csak egy török nyelvágban találunk szóközépi *-g- re utaló adatokat. Sajátos kettősség figyelhető meg a Codex Cumanicusban.62 Megtaláljuk a szót (legalábbis birtokos személyragozott alakját) -k- val, -g- vei és -v- vei is. A -k- val és -g- vei előforduló adatok egyaránt utalhatnak egy korábbi kipcsak szóközépi *-fc-ra az adott szóban,63 de a

kövüs -v- je csakis *-g- re vezethető vissza. Összegezve a török nyelvi adatokat,64

arra kell gondolnunk, hogy a vizsgált szóban egy régi török *köküz <~ *kögüz ingadozással számolhatunk. A csuvasos *kögür 'mell' szó sorsa az ősmagyarban, ómagyarban nem követhető pontosan nyomon. Fonetikai szempontból a magy. -ü- nagy valószínűséggel egy ősmagyar kori diftongikus hosszúságból érthető a korábbi O: oszm: gögüs 'Brust, Decke (Deckplatte des Schallkörpers eines Saiteninstrumentes)' (HS), gögüs 'grud'; grudnaja kletkv; grud', odnaiz molocnyh zelez (u zensciny); verhnjaja deka (skripki i t.p.)' (TurRS), göges, gögüs, gögüz 'gögüs' (YTS); tkm. gövüs 'grud'; centr, serdce cego-1.' (TkmRS); gag. güs 'grud', grudnaja kletka; grudnoj' (GRMS). L. Grönbech (1942. 150): kögüs, kövüs, mit Vokalsuff, auch köks-. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nem szükségképpen utalnak *-k- ra, mert a köks- -kja lehet másodlagos egy kipcsak *-g- helyén és a kögüs -g- je sem feltétlenül kipcsakos sajátság (csak lehet az) egy korábbi *-Jfc- helyén. Nem tudjuk nyomon követni a *köküz (*kögüz) szó sorsát valamennyi török nyelvben, mert 'mell' jelentésben a török nyelvek jó részében a kökräk, kökrek, kükrák szót 111. fejleményeit találjuk. Szempontunkból még a következő török adatok vehetők mindössze figyelembe: kar. k. kökis, köxis 'grud" (KarRPS); alt. kögüs 'grud', grudnaja kletka; serdce; (peren.) mudrost', razum' (OjrRS), nyj. (kmd.) kükse 'grud" (Baskakov kmd. 228b), (tuba) köksi 'dúsa, grud" (Baskakov tuba 130a); hak. kögis, köksi 'grud" (RHakS); ujg. köksä 'grud', bjust' (UjgRS 652c), nyj. kükäs id. (uo. 662c) hal. nyj. kies, köys

'Brust' (Doerfer-Tezcan 151ab). Adataink a fentebb idézett adatokban észlelt ingadozást erősítik. Etimológiánk szempontjából nem elsőrangú fontosságú kérdés ugyan, de megemlítem, hogy nehéz állást foglalni a köztörök kökrek stb. alakokkal kapcsolatban. Ezek főként a kipcsak nyelvekből mutathatók ki (vö. pl. tat. kükrák 'grud', peren, grud', moloko materi; lifcik, nagrudnik (zenskij)' (TatRS); nyj. (t.ya.,kuzn. stb.) kükrák 'vysityj nagrudnik, nadevaemyj zenscinami pod plat'em' (TTDS 280), keresztény kükrák 'mell' (tatB 67); bar. kökräk 'grud" (Dmitrieva 161); bask. kükrák 'grud" (BaskRS); kirg. kökürök 'grud' (kazdaja iz dvuh ee polovin)' (KirgRS), nyj.(északi) kökürök jak 'vostok' (jak 'storona') (uo.) stb., de megvan pl. a turki nyelvek közé tartozó ujgurban is: kökräk 'grud', bjust' (UjgRS 652c). Kérdéses, hogy mi a viszony ezek és a köküz (kögüz) alakok között. Lehetséges, hogy igaza van Räsänennek, aki (288b) a kökräk, kükrák stb. formákat -äk kicsinyítő képzős származékoknak tartja. Ez esetben a szó -r-je a köztörökben abba a ritka kategóriába lenne besorolható, melyben az igen korán jelentkező rotacizmus nem tartotta tiszteletben egyébként megszokott elterjedési határait. Az is lehetséges viszont, hogy a két 'mell' jelentésű szó — legalábbis első fokon — nem tartozik össze. Róna-Tas (Dissz.l. 491-93) együtt tárgyalja az adatokat. Felveti annak a lehetőségét, hogy a kökrek stb. alakokban -rek képzővel is lehet dolgunk. Gondos összeállításában felhívja a figyelmet a korábban már Gombocz és Kannisto által is tárgyalt manysi kaxér, kakér, kuxr stb. adatokra. Gombocznak ad igazat Kannistoval szemben, amikor úgy véli, hogy ezek inkább tatár jövevények és nem valószínű, hogy a csuvasból származnak. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.