Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 13 ill. néprésznévként.57

Németh eljárása teljesen érthető, védhetönek viszont nem merném nevezni. Úgy látom, hogy Kürt törzsnevünk a törökből fejthető meg és én sem becsülném le a jelentéstani érv nyújtotta lehetőséget, csak másként alkalmazom azt. Úgy látom ugyanis, hogy Kürt törzsnevünk ugyanabba a jelentéstani csoportba tartozik, mint a lentebb tárgyalandó Gyarmat, Jenő és Kér törzsnevek. A Kürt törzsnév — mint látni fogjuk — nyelvészeti szempontból igen beszédesnek mutatkozik: vall arról a nyelvágról, amelyikből nyelvünkbe került, s ősisége felől sem hagy kétséget. Itt javasolt etimológiája szerint a Kürt törzsnév belső magyar fejlemény, melynek alapjául egy korai csuvasos *kögür 'mell' jelentésű szóalak átvétele szolgált, majd ehhez egy ősmagyar/ómagyar *-tü kicsinyítő képző járult: magy. Kürt < ómagy./ősmagy. *Kürtü ~ *Kürtü <— őscsuv./ócsuv. *köyür < *kögür + ősmagy./ómagy *-tü kicsinyítő képző. A Kürt törzsnév eredeti jelentése ezek szerint 'Mellecske' lehetett és 'Mellső', 'Mellnél lévő', 'Mellvéd' értelemben válhatott — világosan hadi terminusként — törzsi elnevezéssé. Nézzük mindenekelőtt a javasolt csuvasos *kögür alakot! A török rekonstrukció szempontjából egy lényeges kérdést kell tisztáznunk: a szóközépi *-g- problémáját. A török (nyelvtörténeti és mai nyelvi) adatok58

összeállítása során Clauson köztörök

*kögüz, Róna-Tas *köküz formából indul ki. Etimológiai szempontból mindenképpen Róna-Tas Andrásnak van igaza: rámutat, hogy a köztörök *köküz alak származékszó, a *kök'szopik' ige derivátuma.59

A szóközépi

*-k- mellett szólnak a csuvas nyelvi adatok is, melyekben a -k- ill. -kk- korábbi *-k- hang esetén a várható képviselet.60

Mindez alapján úgy tűnhet, hogy a törökségben a kérdéses 'mell' jelentésű szóban mindenképpen *-k- ból lehet kiindulnunk. Más kérdés, hogy a törökségi adatok között találunk olyanokat is, amelyek másodlagos, de mindenképpen régi szóközépi *-g- re engednek következtetni: Art vorhanden sind. Nun will ich beweisen, dass es im Türkischen Völkernamen dieser Art in grösserer Anzahl gibt" (14). Említett cikkében a következő példákat hozza: Qarluq, Borán, Qay, Qartu, Burlaq, Buslaq, Qara-Bura. Gondos összegyűjtésüket 1. Clauson (714ab: kögüz); Róna-Tas (Dissz. 1. 491-93); vö. még Räsänen (288b: köküz); Sevortjan (3. 54-55: gövüs) (Dissz.l. 491-93) A csuvas adatok: käkär 'grud'(verhnjaja ëast' tulovisca); grud' (zenskaja); grud'pered (rubaski i t.p.)' (CRS); käkär, Szp. kökör 'mell' (P); (anatri käkär, (virjál) kökör 'grud'zensciny; grud'zemli; cast'telegi: lisica' (Asm.7. 107), (anatri) käkkär, (virjál) kőkkor id. (uo. 108). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.