Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

12 BERTA ÁRPÁD hangalakra enged következtetni.49

Törzsnévi eredetű helyneveink régi adatai50

nem szolgálnak határozott felvilágosítással az első szótagi magánhangzó hosszúságát illetően. Úgy gondolom, hogy nem zárhatjuk ki, hogy az első szótagi magánhangzó hosszú volt és a mai Kürt helyneveink -ü- je másodlagos rövidülés eredménye lehet.51 A Kürt törzsnév nem rendelkezik a szakirodalomban elfogadott etimológiával. Eddigi származtatásai52

közül — úgy látom — Némethé a legelterjedtebb, jóllehet ez a magyarázat az egyik legkevésbé elfogadott Németh Gyula törzsnévi etimológiái között.53

Furcsa módon Németh Gyula, aki a Kürt törzsnévvel többször is foglalkozott, ebben a származtatásban nem kételkedett.54

Több ízben is védelmébe vette ezt az etimológiát, mely szerint a Kürt törzsnév eredeti jelentése a törökben 'Hóvihar, Hólavina, Hótorlasz' lehetett.55

Az is nyilvánvaló, hogy Németh elsősorban szemantikai okok miatt ragaszkodott ehhez a megoldáshoz, mert beleillett abba a török népnévadási szokásba,56

melyre valóban számos példát gyűjtött is, miszerint a 'Hótömeg, Jégtömeg' típusú elnevezések gyakran jelentkeznek nép-51 52 53 54 Ld. a részletes és gondos magyarázatot Gyóninál. (1943. 70-72). 50 Ezek közül említem: 1138:

Kurtu; 1156: Kurt; 1223: Curth; 1245: Curtv; 1261: Kyrth; 1277: Kuurth; 1328: Kyurth; 1346: Kyurth 1373: Kyurth stb. — Kristó-Makk-Szegfü (1973. 34), vö. még: Nagy (1910. 29-30); Németh (1930. 250) Kniezsa (1938. 457ab); Moór (1944. 97b-98a); Györffy (1987.1. 226, 456, 784, 897; 2. 298; 3. 111, 214, 435-36). A Kürt megvan régi várjobbágynemzetség neveként is, 1. Kristó-Makk-Szegfü i.h. Mindenesetre meggondolkodtató, hogy helynévi anyagunkból az derül ki, hogy az első szótagi magánhangzó hosszúságát sejtető adatok későbbiek: csak a 13. századtól vannak -uu-, -yü- stb. írásképek, s a régebbi adatok rövid magánhangzóra utalnak. A kérdés eldöntésében a bizánci adatnak nincs szavazata. Nagy Géza (1910. 29) Kuvrat fejedelem nevével, illetőleg annak „az ó-bolgár fejedelmi lajstrom szerint Kurt" nevével magyarázta törzsnevünket. Egy súlyos tévedés, mely azóta is lépten-nyomon felbukkan az irodalomban, minden alapot nélkülöző módon. Pais Dezső (1922. 31) — nem minden előzmény nélkül — figyelmen kívül hagyva törzsnévi eredetű helyneveink vallomását, mely egyértelműen a magas hangrendűség mellett szól, a bizánci forrás adatát „a török kürt ~ kurd 'farkas' szóval" próbálta egyeztetni. Hasonló magyarázattal kísérletezett már Vámbéry is (1882. 152-153). Volt kísérlet, mely a magyar kürt közszóval hoza összefüggésbe Kürt törzsünk nevét, vö. TESz. (2. 693-94). Ligeti, aki nem titkolt fenntartással fogadta Németh törzsnévi magyarázatait, némelyiket mégis igyekezett támogatni, apró javításokat javasolva védte pl. a Jenő etimológiáját. A A'ürítel kapcsolatban mindig szkeptikus maradt. 1986-ban írja: „Kezdettől fogva elfogadhatatlannak tűnt számomra a Kürt és Kér magyarázata, bár bámulattal adóztam a bennük megnyilvánuló gazdag fantáziának" (252). Egyéb magyarázataival szemben élete végén kritikusabb lett. Mint fentebb is említettem, a Gyarmat és a Kér törzsnevek 1930-ban javasolt etimológiai magyarázatát egyik utolsó cikkében visszavonta (1975. 156). L. (1930. 249-53), (1969. 13-14), (1975. 156). 1969-es (német nyelvű) cikkében írja: „Die Zusammenstellung des ungarischen Stammesnamens mit den türkischen Wort kürt 'hochaufgetürmter, Schnee Lawine, Verschneien' ist aber nur in dem Falle anzunehmen, wenn es im Türkischen auch andere Namen dieser Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.