Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Varga László: Prozodémák a magyar beszédben [Prosodomes in Hungarian Speech] 47

(46) f'Scrooge] Q f'zavaros hangokat kezdett hallani a 'levegőben, | D 'összefüggéstelen,| D 'panaszos, 'bánatos hangokat ; | D ' kimo.ndhatatlan.ul, ^jszomp.rú,, | O ' pnv.ádtól. .terhes, .s

#

s

#

ikp.ltáspkat.

| (DK) A (46)-ban egyébként a csúcsmagasság süllyedése az utolsó előtti DH-ban olyan helyen következett be, ahol lesodródás következménye is lehetne. A kimondhatatlanul szón elterülő féleső dallamot azért ítéljük mély fekvésűnek, mert jóval radikálisabban süllyedt le, mint ahogy azt a természetes lesodródás kívánná. A lesodródásnak és a (nagygáttal vagy magas hangfekvéssel elért) föllépésnek a váltogatásával bizonyos beszédszakaszokat szorosabb egységbe vonhatunk, másoktól jobban elválaszthatunk. A következő példában Törőcsik Mari így rendezi párokba a hosszú felsorolás tagjait: (47) Aztán ^megint táncoltak, | D aztán ^zálogosdit játszottak,! • aztán f^-megint táncoltak, | aztán ""kalácsot ettek,| D aztán f-puncsot ittak,] • aztán 'nagy darab ^hideg sültet ettek,| Q aztán f'nagy darab ""főtt húst ettek, | D meg ""karácsonyi süteményt, | D és f'sok, 'sok *sört ittak.| (DK) 4.3- Végezetül a magasságprozodémák között szólnunk kell még a dőlésprozodémákról. Míg az emelkedő-eső karakterdallam emelkedő szárnya semleges érzelmi attitűd esetén alacsonyabbról indul, mint az eső szárnya, addig az indulat növekedése, a csodálkozás följebb tolja az emelkedő szárny kezdőpontját, olyannyira, hogy az „emelkedő szárny" szinttartóba, sőt ereszkedőbe csaphat át. Ilyen esetekben az emelkedő-eső karakterdallamot így jelöljük: *s. Vö. (48a) és (48b). (48a) ^Megírtad a levelet?| (48b) ^Megírtad a levelet?| 60