Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Varga László: Prozodémák a magyar beszédben [Prosodomes in Hungarian Speech] 47

de a (36c) csodálkozása felfokozottabb: türelmetlenségbe csap át. (36a) 'Vedd föl a vmásikat'.| (36b) 'Vedd föl a =N

másikat!| (36c) 'Vedd föl a fN

másikat!| Össze nem mérhető csúcsmagasságú dallamok között csak egyféle gát lehetséges: a második dallam — ahelyett, hogy alacsonyabb csúcsmagasságú volna — a mondat eleji helyzetben szokásos, normális csúcsmagasságával jelenik meg. Ezt a gátat is nagygátnak hívjuk, és fölfelé mutató nyíllal jelöljük: f. A (37a) Já- szótagja meglehetősen alacsony: olyan, mint a több főhangsúlyt tartalmazó mondatok mondatvégi eső karakterének a csúcsmagassága. Ezzel szemben a (37b) Já- szótagja az eső karakter mondat elején szokásos csúcsmagasságát veszi fel. János bácsi felbukkanása a (37b) esetében sokkal jobban meglepte a beszélőt, mint a (37a) esetében. (37a) *Maga az,| N

János bácsi?| (37b) ^Maga az,|fs

János bácsi?| A lesodródás, a kisgát és a nagygát alkotják a gátprozodémák részrendszerét. A lesodródást, illetve a gátakat a mondathatáron túl is feltüntetjük. A (38) második eső dallama lesodródott az elsőhöz képest, a harmadik eső dallam viszont magasabb csúcsmagasságú, mint az előtte álló: (38) s

Mondom,|

s

igen.| D

fv

Tudom.|

(GR) A harmadik eső dallam (a tudom szó dallama) előtti nyíl ne tévesszen meg minket: ez a dallam normális csúcsmagasságú, és nem magas fekvésű. (A magas fekvés jele az eső karakter előtt talpas nyíl lesz: Î; 1. 4.2.) Ha a másodfokú elemzésben egy lesodródásra képes dallam jele gát jel nélkül áll, a szóban forgó dallam lesodródott. Ennek egy kellemetlen jelölésbeli következménye is lesz. Mivel az eső karakter szinte minden helyzet-65