Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Varga László: Prozodémák a magyar beszédben [Prosodomes in Hungarian Speech] 47

(34) De 'füstöl a vkéményük!| Ahol lesodródás lehetséges, ott a lesodródás felfüggesztése is lehetséges. A lesodródás felfüggesztését, megtörését gátképzésnek fogjuk nevezni, mert „gátat vet" a lesodródásnak. Összemérhető csúcsmagasságú dallamok között a gátképzésnek két módja van. Az enyhébb mód az, amikor a második dallam csúcsmagassága nagyjából megegyezik az előtte állóéval (de ha nem éri is el az előző dallam csúcsmagasságát, azért magasabb, mint amilyen lesodródva lenne). A gátképzésnek ezt a módját kisgátnak hívhatjuk és egyenlőségjellel jelöljük: "*. A másik mód erőteljesebb, és eredménye nagygátnak nevezhető. A nagygát esetében a második dallam csúcsmagassága érezhetően túlhaladja az előtte állóét (miközben vagy mindkét dallam mély fekvésű, vagy egyik sem az; vö. 4.2.). Ezt fölfelé mutató nyíl jelöli: f. A Qá- szótag a (35a)-ban alacsonyabbról, a (35b)-ben ugyanolyan magasról, a (35c)-ben pedig magasabbról indítja a maga eső karakterdallamát, mint az én szótag. A János bácsi részlet a (35a)-ban a megszólított személy neve (vokatívusz), a (35b)ben és a (35c)-ben viszont a beszélőé (az én névmás értelmezője). A (35b) és (35c) között attitűdbeli eltérés van: a (35b) nyugodt, a (35c) felfokozott. (35a) s

Én vagyok

az, | NJános bácsi.) (35b) s

Én vagyok az,|

_s

János bácsi.| (35c) x

Én vagyok az,|f

s

János bácsi.| A má- szótag a (36a)-ban lejjebb van, a (36b)-ben ugyanolyan magasan van, a (36c)-ben pedig magasabban van, mint a vedd szótag. A gátképzés a (36b)-ben és (36c)-ben magassági kiemelést biztosít a má- szótagnak. Emellett intenzitásban is túlnőhet a vedd szótagon, de ez nem szükséges feltétele az oppozíciónak. A (36a) sima felszólítás. A (36b) és (36c) viszont egyaránt azt fejezi ki, hogy a beszélő a javaslatot magától értetődőnek tartja, és nem érti, hogy a partnere egy ilyen nyilvánvaló dologra magától miért nem jött rá (vö. Varga 1982. 167); 64