Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Varga László: Prozodémák a magyar beszédben [Prosodomes in Hungarian Speech] 47

csak különleges célú elemzésekben használnánk, hiszen a kiemelkedően erős intenzitású főhangsúlyos szótagok a hanglejtésalakítás szempontjából nem különböznek a többi főhangsúlytól. A mellékhangsúlyos (más néven: másodlagos hangsúlyú) szótagok csak intenzitástöbbletükkel tűnnek ki a hangsúlytalan szótagok közül. Ez a kiemelkedés is különböző mértékű lehet. Dallamilag viszont a mellékhangsúlyos szótagok nincsenek füllel hallhatóan kiemelve: nem indítanak sem skála-, sem karakterdallamot, hanem az előttük megkezdett dallamba sorolódnak be, azt folytatják. A mellékhangsúly jeléül a korábbi munkáinkban szereplő alsó vonalka (,*) helyett a felső pontot javasoljuk ('*). (Az x a szótag írott alakját jelképezi.) Hasonlítsuk össze az alábbi két mondatot: i, (17) a. "Tudjátok, 'hogy dolgozom. | ( »'hogy hogyan dolgozom') b. "Tudjátok, hogy 'dolgozom. | ( ='hogy munkában vagyok') Mivel a mellékhangsúlyos szótagok a hanglejtés alakulását nem befolyásolják (és ezért nemegyszer a felismerésük is bizonytalan), csak különleges célú intonációs elemzésekben jelöljük őket. Például akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a mellékhangsúly hogyan válik a művészi hatáskeltés eszközévé. Törocsik Mari, a bejárat rézkopogtatóján ámuló Scrooge-ot megszemélyesítve, a vidám kopogtatás ritmusában, jól felismerhető mellékhangsúlyokkal így kiált fel: (18) s

Csodál'atos D'kopogható!

| (DK) A hangsúlytalan szótagok a beszédben alapintenzitással je lentkeznek. Főhangsúly után a főhangsúlyos szótag által megkez dett dallamba sorolódnak be. Nem kapnak jelet. A hangsúlytalanság, a mellékhangsúly és kotják a magyar hangsúlyprozodémák rendszerét sát 1. Varga 1981, 1983.) 58 a főhangsúly al(Ezek bizonyítá-