Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

olyan NVN szórendeknél, ahol élő topic szerepelt, míg 2700 ms NNV szórendeknél nem élő topickal. Egy másik vizsgálatunkban a fő kísérleti tényező az ige és a lehetséges alany jelöltek közötti egyeztetés volt. Csak NVN szórendű mondatokat használtunk (Pléh és MacWhinney 1985). Az élőséggel kapcsolatos legfontosabb eredményünk az volt, hogy amikor az első főnév élő volt, a második pedig élettelen, akkor az SVO szórendek 2560 ms-os reakcióidőt produkáltak, míg az OVS szórendek 2800 ms-ost. Ez tehát újabb érv amellett, hogy a mondat eleji élő alanyok adják felnőttek számára is a mondat legjobb perspektíváját. Bizonyos adatok szerint nemcsak hogy élő topicot-perspektívát várunk el, hanem azt is elvárjuk, hogy a mondat perspektíváját a beszélő énjéhez közeli dolog adja. Ezt az Ertel (1977) és MacWhinney (1977) nyomán használt fogalmat kísérleteinkben azzal tudtuk ellenőrizni, hogy a birtokos jellel ellátott főneveknél mind első, mind második személyű végződéseket alkalmaztunk. Ha a beszélő énjére utaló (pl. kutyám) főnév áll a mondat elején, az átlagos reakcióidő 2425 ms volt, míg ha a „tiéd" (kutyád) került előre, a reakcióidő 2682 ms-ra növekedett, ha minden egyéb tényezőt, különösen a -d és a -t fonetikai hasonlóságát egyformán tartottuk. (iii) A topic vagy perspektíva legyen határozott ! Gyakori megfigyelés ez, melyet sokszor hangsúlyoznak, mióta Clark és Haviland (1977) először közölték az adott -új szerződésre vonatkozó elméletüket. Ahogy Clark és Clark (1977) összefoglalják a szerződés minket itt érdeklő vonatkozását: az alany jobb topic, mint a többi főnévi csoport általában, a határozott főnévi topicok pedig jobbak, mint a határozatlanok. Az ige és a főnév közötti egyeztetést variáló, már említett kísérleteinkben egy eredetileg nem várt eredményünk alátámasztotta ezt az elképzelést. A vizsgálat során egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatása van a tárgy határozottságának az értelmezési konfliktusokra. A tárggyal való ragozási típusbeli egyeztetésnek nem volt hatása. Ehelyett azt találtuk, hogy a felnőtt magyar beszélők általában azt várják, hogy a mondat topicja legyen határozott alany. Vagyis, a