Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

8. táblázat Az első főnév cselekvőként választása a tőtípus és a birtokos jelölők konfigurációjának függvényében (Pléh és MacWhinney 1985 nyomán) KÖNNYEN ASSZIMILÁLHATÓ TÖVEK (Kutyát - Kutyád) 4 év 6 év Felnőtt M-D D-M 81 71 95 86 91 66 NEHEZEN ASSZIMILÁLHATÓ TÖVEK (Oroszlánt - Oroszlánod) 4 év 6 év Felnőtt M-D D-M 87 86 94 91 87 84 Az alapszórend problémája pszicholingvisztikai perspektívából A nyelvtani bevezetésben már említettük, hogy a mai magyar mondattanban éles vita folyik arról, vajon egyáltalán lehet-e alapszórendről beszélni a magyarban, hiszen az alapvető nyelvtani szerepkülönbségeket nem a szórend kódolja, s ugyanakkor minden szórendi változat egy sajátos tagolódást jelez az adott - új információ szempontjából, vagyis bizonyos értelemben minden szórendi változat „jelölt". Láttuk már, hogy e felfogás radikális értelmezése az lehetne, hogy ha egyáltalán van valamilyen eltérés a különböző szórendek között, akkor a magyarban az igével kezdődő szórendeknek kellene alapszórendeknek lenniük, amivel intuíciónk világosan nem egyezik. Korábban említettünk már néhány adatot az alapszórenddel kapcsolatban: az a tény, hogy naiv személyek szórenden alapuló stratégiát használnak, amikor értelmezési nehézségekkel találják magukat szemben, arra utal, hogy a mondatok pszichológiai modelljében a szórendnek még egy formálisan nem konfigurációs (a sorrendi mintázatokat nem használó) nyelvben is szerepe van. A szórenden alapuló stratégiák használata mellett azonban van 26