Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

Egy másik kísérleti típusból származik egy további kísérleti evidencia az esetragok uralkodó szerepére. MacWhinney, Pléh és Bates (előkészületben: Pléh és MacWhinney 1985) arra kértek felnőtteket, hogy olyan mondatokat értelmezzenek, amelyekben az esetragok a lehetséges alanyok és az ige közti egyeztetéssel, valamint az igeragozási határozottság és a lehetséges tárgyak határozottsága közti egyeztetéssel „versengtek". A személyek feladatát érzékeltetendő hasonlítsuk össze a (12a) és (12b) mondatokat, ahol (12a)-ban nincsen versengés a számbeli egyezés és az esetragok között, míg a (12b)-ben van: az esetrag alapján az első főnév kellene legyen az alany és cselekvő, míg az egyeztetés alapján inkább a második. (12a) A kutya kergeti a macskát. (12b) A kutyák kergeti a macskát. Két ilyen kísérletet végeztünk, az egyikben a mondatok felében egyik főnéven sem volt esetrag, míg a második kísérletben ez csak a mondatok egyharmadánál volt így. Az első kísérletben a főnevek számát és határozottságát, valamint szemantikai élőségét variáltuk még, míg a második kísérletben az esetragok mellett a főnevek számát, az igeragozás típusát (alanyi vagy tárgyas) és az ige egyes, illetve többes számát is variáltuk. A 2. táblázat mutatja, hogy az egyes változók a variancia hány százalékát magyarázták a két kísérletben. A kapott kép meglehetősen egyértelmű: amikor az alanyi vagy tárgyi egyeztetés ütközött az esetragokkal, mindig az „esetrag 2. táblázat A különböző tényezők jelentősége (megmagyarázott variancia százalék) az alany szerepéért folyó versenyben (MacWhinney, Pléh és Bates, előkészületben) Tényezők Rag Főnév száma Főnév határ. Főnév élősége Ige száma Ige határ.sága 1. Kísérlet 2. Kísérlet 27,7 41,3 6,5 0,4 0,6 0,0 1,9 nem szerepelt nem 0,5 szerepelt 0,0