Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

összetettebb kifejezésekben a központi hangsúlyszabály cik­likusan működik. A Molnár Ferenc utolsó színmüve kifejezésben például háromszor alkalmazzuk: (7) Molnár Fe 1 1 [1 2] [1 3 íme a kertben játszó gyerekekre fel ügyelő nagymama kifejezés hangsúlyszerkezetének levezetése : (8) a kertben játszó gyerekekre felügyelő' nagymama 1 1 1 1 1 [1 2] [1 3 2] [14 3 2] [15 4 3 2] Véleményem szerint az eredményül kapott hangsúlyszerkezet adekvátan tükrözi a kifejezés ejtésmódját. Minthogy a mondatban egymásra épülő kifejezések száma nincs korlátozva, a központi hangsúlyszabály - az angol Nuclear Stress Rule-hoz hasonlóan - egy mondaton belül elvileg akárhány hang­súlyfokozatot megállapíthat. Természetesen nem valószínű, hogy akár egy-két tucat különböző hangsúlyfokozatot is valóban meg tudunk különböztetni - ezért, mint Kálmán László és Varga Lász­ló (személyes közlésben) felhívták figyelmemet, egy olyan sza­bályt is fel kell tételeznünk, mely a központi hangsúlyszabály megadta hangsúlyszerkezetet, amennyiben az túllép egy bizonyos bonyolultsági fokot, perceptuálható hangsúlyszerkezetre képezi le. E szabály mibenlétének megállapítása a további kutatások feladata lesz. Visszatérve Selkirk elméletére, ez a Pierrehumbert (1980) kidolgozta eszköztárral funkcionális szempontból elemzi az in­tonációt. Selkirk az intonációnak kétféle jelentést: expresz­szív, valamint a mondatok grammatikai értékét is befolyásoló renc utolsó színműve 1 1 [1 2] 2 3]

Next

/
Thumbnails
Contents