Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

kommunikatív (vagy' fókusz-) jelentést tulajdonít. (A magyarban az intonációnak a fókusz-jelentés kifejezésén túl egyéb grammatikai funkciói is vannak: tükrözi a mondatok logikai szerkezetét, azaz az operátorok hatókörét, s mutatja a mondatok állító-kérdő-felkiáltó értékét is.) Selkirk elmélete az intonáció kommunikatív jelentésével foglalkozik; azt vizsgálja, hogy hogyan határozza meg az intonáció a mondat fókusz-szerkezetét. A mondat fókusz-szerkezetének feltárásához az alábbi, úgynevezett alap fókusz szabály szolgál kiindulásul: (9) Alap fókusz szabály Az olyan konstituens, melyhez magassági nyomatékot ren-3 delünk, kommunikációs fókusz. Selkirk elméletének specifikuma, hogy több kommunikációs fókusz egymásba ágyazódását is megengedi a mondatban. Pontosabban azt feltételezi, hogy egy konstituens kommunikációs fókusz volta bizonyos feltételek teljesülése esetén a konstituenst magába foglaló kifejezést is kommunikációs fókusszá teheti. E feltételeket a kifejezés fókusz szabály adja meg: (10a) Kifejezés fókusz szabály Egy összetevő akkor lehet kommunikációs fókusz, ha (i) vagy (ii) vagy mindkettő fennáll: (i) a kifejezés fejét alkotó összetevő kommunikációs fókusz (ii) a kifejezés fejének a kifejezésen belül található valamely argumentuma kommunikációs fókusz Előre is jelezzük, hogy Selkirk kifejezés fókusz szabályának (ii) kikötését a magyar nyelv fókusz szerkezetének leírásához módosítani fogjuk. (10a) helyett az alábi kifejezés fókusz szabályt alkalmazzuk majd: (10b) Kifejezés fókusz szabály Egy összetevő akkor lehet kommunikációs fókusz, ha (i) vagy (ii) vagy mindkettő fennáll: 8