Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - Varga László: Hozzászólás egy hangsúlytanulmányhoz [Remarks about a paper on stressing] 53

Az eddigieket összefoglalva, É. Kiss tehát ma már elismeri, hogy az ige utáni bővítmény is főhangsúlyos lehet, de nála a főhangsúly a szerkezet függvényében különböző erősségi fokon jelenhet meg, és a legerősebb úgy van definiálva, hogy az csak a comment élén álló elemre kerülhet. Vagyis továbbra is osztja Brassainak a comment-éli kötelező mondathangsúlyra vonatkozó nézetét. Sőt, hozzáteszi, hogy ebben talán én is egyetértek ve­le, hiszen Varga (1986)-ban azt írtam, hogy a magyar intoná­ciós kifejezésben az egymást követő főhangsúlyos szótagok a szubglottális nyomás csökkenése (azaz a lesodródás) következté­ben egyre lejjebb kerülnek, és talán egy-egy árnyalattal hal­kabbak is. Valóban elképzelhető, hogy pl. az (5) alatti monda­tok kimondása közben, ahogy a levegőnk fogy, minden főhangsú­lyos szótag nemcsak alacsonyabb lesz, hanem valamivel halkabbá is válik mint az előző, úgy, ahogy egy hangos sóhaj vagy cse­csemősírás is lefelé tendáló görbét ír le mind a hangmagasság, mind a hangerő tekintetében: (5a) 'Keresztülmentek az 'előcsarnokon az x ajtó felé.| (5b) 'János bácsiékat 'feldühítették a N kérdéseim.| A lesodródás fiziológiai jelenségének azonban semmi köze nem lehet a fonológiai hangsúlyfokok megállapításához: a három dallamilag kiemelt szótagot egyformán főhangsúlyosnak kell te­kintenünk, ha csökken is a fizikai prominenciájuk. A lesodródást azonban szándékosan meg lehet törni, és ennek már lehet nyelvi relevanciája. Ilyenkor a beszélő a soron kö­vetkező dallamot magasabbról kezdi, mint ahonnan a lesodródás­ban részesülve annak indulnia kellene, és így a dallamkezdő szótag főhangsúlya különlegesen kiemelkedik, miközben még a hangereje is megnőhet. Ezt a jelenséget gátképzésnek hívom, és fölfelé mutató nyíllal jelölöm (vö. Varga 1984. 226-227). Gát­képzés lehetséges például egy félig eső dallamú mondatösszetevő után, ha ez ún. „konferáló mondat" előrésze. (A félig eső dal­lam olyan „elöl eső" dallam, amely nem ér le a beszélő normá­lis hangterjedelmének alsó határára.) A (6a) a lesodródott, a (6b) és a (6c) pedig a gátképző változatot mutatja be: 58

Next

/
Thumbnails
Contents