Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)
Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1
kétféle szintaktikai szerkezet tulajdonítható, s a kétféle szerkezet a szintaktikai szerkezetre érzékeny intonációs és hangsúlyszabályok eltérő működését eredményezi, íme Varga (1981a) egyik példája: (i) 'Zrínyi és 'Frangepán ^barátai (mindkettejük barátai) (ii) 'Zrínyi | és 'Frangepán v barátai (Frangepán barátai és Zrínyi) A Zrínyi és Frangepán barátai főnévi csoporthoz az alábbi két szintaktikai szerkezet rendelhető: (iii) LN pC N pZrínyi] és L Np Frangepán]j [^barátai]] (iv) ENp [ Np Zrínyi] és [Np [ Np Frangepán] [^barátai]]] A mondat intonációs kifejezésekre való tagolásának feltétele, hogy az intonációs kifejezés szemantikai egységet alkosson — következésképp a Zrínyi után csak a (iv)-es szerkezet esetén állhat intonációs kifejezés határ, tehát a (ii) alatti intonációs dallam csak a (iv) alatti szerkezethez tartozhat. Az (i) alatti dallam viszont, Varga állításával ellentétben, mind a (iii), mind a (iv) alatti szerkezettel együtt járhat. Ha a Zrínyi és Frangepán barátai egyetlen intonációs kifejezés, s mindhárom tartalmas szava magassági nyomatékot visel, akkor az intonáció alapján nem, csak a (3) alatt javasolt hangsúlyszabály segítségével tudunk köztük különbséget tenni. E szabály a (iii) alatti szerkezet esetében a következőképpen működik: (iii') [[Zrínyi és Frangepán] barátai] 1 1 1 [1 2] [1 3 2] A (iv) alatti szerkezet elemei a következő hangsűlyfokozatokat kapják: (iv1 ) [Zrínyi és [Frangepán barátai]] 1 1 1 [1 2] [1 2 3] 10 11 ' Az univerzális, illetve pozitív kvantifikált kifejezések jelölt esetben magassági nyomatékkal (és nagy hatókörrel) is állhatnak az ige után: e lehetőség vizsgálatára lentebb kerül sor. 1 2 Természetesen a T-ben álló kvantifikált kifejezésre is igaz, hogy ha önálló intonációs kifejezést alkot, szükségszerűen magassági nyomaték esik rá —például: (i) 'Valaki J 'szóljon már 'hozzá! 1 3 Szabolcsi (1984) azt állítja, hogy bizonyos NP-típusok [-specifikus] volta is intonációjukból vezethető le. Például ha egy számnévi determinánst tartalmazó NP az ige utáni mondatpo-