Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

zícióban magassági nyomatékot visel, [+specifikusl jegyű, míg az ige utáni magassági nyomaték nélküli NP-k [-specifikusl-ak. (i) 'Ismerek 'két 'híres 'embert. [+specifikusj (ii) 'Ismerek két híres embert. [-specifikus] Véleményem szerint az (i) képviselte példatípusban az NP specifikussága az NP nagy hatóköréből, operátor jellegéből fakad —vö. (i) és (ii) parafrázisát: (iii) 'Két x-re, x híres ember, (igaz az, hogy) ismerem x-t1 (iv) '(Igaz az, hogy) ismerek két híres embert.' Remélhetőleg tehát a Szabolcsi elemezte példák interpretációja is megoldható a (101) alatti stilisztikai szabály és a (87) alatti hatókör értelmező szabály segítségével. 14 Az olvasó arra a következtetésre juthat, hogy a topic hangsúlyozásával kapcsolatos vitában azt kellene először tisztázni, hogy új információ szerepelhet-e topicként vagy sem. A kérdésnek nagy az irodalma —1. például a Sgall, HajiÖová, Firbas, Danes nevek fémjelezte cseh iskola munkásságát; és a válasz nem egyszerűen igen vagy nem. Úgy látszik, olyan konstituens, melyre a kontextusban még nem történt utalás, akkor funkcionálhat topicként, ha a beszélő és a hallgató tudatában egyaránt "előtérben levő", "felszínen levő" objektumra utal, tehát egy adott valósághelyzetben egyértelmű referenciával bír. A következő típusú NP-k például általában topic helyzetben szoktak állni már egy adott szövegben való legelső előfordulásukkor is: a Föld, Európa , a kormány, apára stb. Irodalom ACKERMAN, F. — KOMLÓSY A. (1983), Néhány lépés a magyar szórend megértése felé. Kézirat. MTA Nyelvtudományi Intézete. BALASSA JÓZSEF (1887-91), Hangsúly a magyar nyelvben. NyK 21: 401-434. BARABÁS A. —KÁLMÁN C. Gy. —KÁLMÁN L. —PRÓSZÉKY G. (1985), A magyar mondat prozódiai, információs és szintaktikai szerkezetéről. Kézirat. MTA Nyelvtudományi Intézete. BING, J. (1979), Aspects of English Prosody. Doktori disszertáció. University of Massachusetts, Amherst. BOLINGER, D. (1972), Accent is Predictable (If You're a Mind-Reader). Language 48: 633-644. BRASSAI SÁMUEL (1863-65), A magyar mondatról II, III. Magyar Akadémiai Értesítő 3: 3-128, 173-409. BRASSAI SÁMUEL (1888), Szórend és accentus. Értekezések a Nyelv-és Széptudományi Osztály Köréből 14: 9. BRASSAI SÁMUEL (1889), Szerény észrevételek a „Hangsúly" című értekezés irányában. MNyr. 18: 341-351, 396-406. CLARK, M. (1978), A Dynamic Treatment of Tone, with Special Attention to the Tonal System of Igbo. Indiana Linguistics Club, Bloomington, Indiana. CHOMSKY N. — M. HALLE (1968), The Sound Pattern of English. Harper and Row, New York. 50