Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

zatuk, mely kontextus híján a legsemlegesebbnek, legadekvátabbnak hat. (Például a (121)-es mondatnak talán az (a) a legneutrálisabb változata.) Ez abból adódik, hogy kontextus hiányában az adott valósághelyzet alapján rendeljük valamelyik összetevőhöz a topikalizálásához szükséges 'ismert' jegyet. A legspecifikusabb, legjobban egyedített, L+humánJ argumentum lesz a topic szerep várományosa. De a lapos mondatok kontextuálisan kötöttebb változatai is ugyanúgy lehetnek lapos prozódiájúak, mint a neutrális változat. A korrekciós, irtó mondatok természetesen kontextuálisan mindig kötöttek; nincs neutrális változatuk. Mivel egy adott kontextus többnyire csak egyféle irtó mondatot enged meg, épp az irtó mondatok azok, melyek szórendje kötött. Például a (122a) alatti kérdésre csak (122b) adekvát válasz; (122c) vagy (l22d) nem. (122a) Kit küldött ki a tanár az osztályból? (122b) A tanár 'Pétert küldte ki az osztályból. (122c) Pétert a 'tanár küldte ki az osztályból. (122d) A tanár az 'osztályból küldte ki Pétert. É. Kiss Katalin Jegyzetek 1 Selkirk elmélete tehát kiküszöböli a Nuclear Stress Rule Chomsky-Halle (1968)-féle megfogalmazásában Bolinger (1972) által kimutatott problémákat —ezeket Varga (1981c) is ismerteti. Bolinger szerint a hangsúlyok kiosztása elsősorban a kifejezések téma-réma szerkezetének függvénye. Ezt az álláspontot Selkirk (1984) is magáévá teszi, de továbbra is fenntartja a Nuclear Stress Rule érvényességét a téma-réma szerkezet alapján kiosztott hangsúlyok viszonylagos erősségének megállapításában. p Varga László (személyes közlésben) olyan kifejezésekre is felhívta a figyelmemet, melyek első tartalmas összetevője mindig vagy többnyire főhangsúly nélkül marad, függetlenül attól, hogy új vagy ismert információt hordoz-e. Ilyen például a holmi jöttment, valóságos csoda , egyszerűen hazugság , őfensége a ki — rál y . Varga László egyébként az ilyen kifejezések első elemét is főhangsúlyosnak, jóllehet a második összetevő főhangsúlyánál gyengébb hangsúlyúnak tartja, következésképp úgy értékeli, hogy e kifejezések ellentmondanak a (3)-as központi hangsúlyszabálynak. Véleményem szerint e kifejezések első összetevőjére magassági nyomaték s így főhangsúly nem esik; ezek hangsúlya az a minden tartalmas szó első magánhangzóján megtalálható mellékkl