Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

(119a) A 'feleségem adta át az 'italt az ünnepeltnek, és 'én adtam át a 'virágot. Sőt (119b) A 'feleségem adta az 'italt át az ünnepeltnek, és 'én adtam a 'virágot. Ha az italt külön intonációs kifejezésbe kerülne, akkor (119a)ban az italt az ünnepeltnek , sőt, (119b)—ben az italt át az ünnepeltnek kellene, hogy intonációs kifejezést alkosson — ez azonban Selkirk (és másik, például Halliday 1967) elmélete szerint nem lehetséges, hiszen az intonációs kifejezés összetevői nem képeznének szemantikai egységet. Az sem világos, hogyan kezelné az elmélet az efféle mondatokat : (120) ("Miről ír János könyvet?") "János a 'modern 'amerikai 'építészetről ír könyvet. Itt három irtó hangsúly követi egymást egy fonológiai kifejezésen belül? Vagy csak egy irtó közülük, kettő pedig lapos? Ez esetben a három közül melyik az irtó hangsúly? Prószéky et al. (1984) az irtó és lapos mondatokat nemcsak prozódiájuk és beszédértékük, hanem szintaktikai tulajdonságaik tekintetében is megkülönböztetik. Azt állítják, hogy a lapos mondatok kötött (vagy kötöttebb) szórendűek, az irtó mondatok pedig szabad szórendűek. Ez az állítás sem felel meg a tényeknek. Vizsgáljuk meg egy lapos mondat (121a) elvileg lehetséges permutációit! Azt fogjuk tapasztalni, hogy a mondat minden permutációja ejthető lapos prozódiával. (121a) A tanár kiküldött egy diákot az osztályból. (121b) A tanár egy diákot kiküldött az osztályból. (121c) Az osztályból kiküldött a tanár egy diákot. (121d) Egy diákot kiküldött a tanár az osztályból. (121e) Kiküldött a tanár egy diákot az osztályból. (121f) Kiküldött egy diákot a tanár az osztályból, stb. Talán Prószéky et al. arra gondoltak, hogy a lapos mondatoknak többnyire van egy úgynevezett neutrális szórendi válto-46