Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

Feltevésem szerint azt a benyomást, hogy a mondat főhangsúlyos összetevői közül a comment élén álló elem a leghangsúlyosabb, a (3) alatt javasolt magyar központi hangsúlyszabály működése kelti. Ha valóban e szabály határozza meg a főhangsúlyok egy kifejezésen belüli viszonylagos erősségét, akkor a mondat S, S és S komponensein belül is meg kell tudnia jósolni a hangsúlyviszonyokat. Ellenőrizzük, hogy például (105) esetében a szabály predikciói megfelelnek-e nyelvérzékünknek. (105) Megérkezett Németországból elvált férjének rokonsága. Emlékezzünk, hogy a központi hangsúlyszabály értelmében ciklusról ciklusra haladva minden kifejezés bal szélső főhangsúlyos öszszetevőjének hangsúlyfokozatát meg kell növelnünk eggyel, amit úgy érünk el, hogy a kifejezés többi összetevőjének hangsúlyfokozatát eggyel csökkentjük. (105) esetében a hangsúlymegállapítás a következőképpen megy végbe: (106) ['Megérkezett 'Németországból [['elvált 'férjének]'rokonsága]] 1

1 1

1

1 [1 2] [1 3 2] [1 2 2 4 3] A központi hangsúlyszabály a kifejezések hangsúlyviszonyainak megállapításakor természetesen csak a magassági nyomatékkal ellátott főhangsúlyos szavakat veszi figyelembe. Ha tehát (106)ban az első két összetevő nem viselne magassági nyomatékot — például mert egy kontextus kiváltotta redukciós szabály törölte magassági nyomatékukat —, akkor a központi hangsúlyszabály csak az utolsó fő összetevő elemeinek hangsúlyfokozatát határozná meg. Azaz: (107) (Hogy egyedül lehessen, azt mondta minden ismerősének, hogy elutazik —) s erre [megérkezett Németországból [['elvált 'férjének]'rokonsága]] 1 1 1 [1 2] [1 3 2] 40