Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

Brassai felveti a kérdést, hogy vajon (104)-ben az ige inchoativumként, azaz topicként elemzendő-e —ahogy ezt Varga (1981b)ben javasolta —, vagy a zöm, azaz comment élén áll, de kivételesen hangsúlyát vesztette. Brassai az utóbbi választ tartja a valószínűbbnek. Brassai (iii) állítását nem vonta kétségbe a szakirodalom. Lényege: az az azóta közkinccsé lett, Selkirk (1984) elméletében is kulcsszerepet játszó, valószínűleg univerzális érvényű megfigyelés, miszerint a mondatrészek hangsúlyát vagy hangsúlytalanságát alapvetően befolyásolja, hogy új vagy ismert információt közölnek-e, Brassai felfedezése. Brassainak a topic hangsúlytalanságára vonatkozó (iv) állítását Varga (1981a, 1983, 1985, stb.) vitatja; de végül is ő sem az állítás elvetését, hanem megszorítását javasolja. Varga szerint a topic tipikusan hangsúlytalan, s csak a teljes egészében új információt közlő mondatok új információt hordozó topicja, a kontrasztos topic vagy a külön intonációs kifejezést 14 alkotó topic lehet főhangsúlyos. Akármi legyen is majd a Varga javasolta megszorítások sorsa az eszközfonetikai mérések fényében, azt aligha lehet kétségbe vonni, hogy Brassai általánosítása a jelöletlent, az alapesetet ragadja meg. Brassai azon intuícióját, melyet (v) megállapításában megfogalmazott, én is osztom, sőt talán Varga is, hiszen Varga (1985)-ben azt olvassuk, hogy a magyar intonációs kifejezésben az egymást követő főhangsúlyos szótagok talán egy-egy árnyalattal halkabban hangzanak. Varga ezt a szubglottális nyomás csökkenésének, azaz a mechanikus lesodródásnak tulajdonítja. (Az effajta árnyalatnyi halkulás azonban nem lehet mechanikus, hiszen akkor egyrészt például az angol kifejezésekben is végbemenne — azokban azonban a főhangsúlyos összetevők hangsúlyának árnyalatnyi erősödését tapasztaljuk, a Nuclear Stress Rule ellenkező irányú működésének megfelelően. Másrészt, ha a halkulásnak valóban mechanikus okai lennének, akkor az egymást követő összetevők egyenletesen halkulnának; például az Ismerem a témával kapcsolatos szakirodalom megállapításait kifejezésben a megállapításait lenne a leghalkabb. Valójában viszont mind a kapcsolatos, mind a szakirodalom halkabb a megál lap ításai-nál . ) 39