Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Szemle – ismertetések - Rédei Károly: Mikko Korhonen: Johdatus lapin kielen historiaan 226

időből, de amelyeket csak 1981-ben tett közzé Mezey László (MNy. 77: 372—6; 1. még Büky Béla: MNy. 80: 71—3 és Benkő Lóránd: MNy. 80: 74—5). Szükségszerűen kimaradt belőle a 15. század első negyedéből való Bécsi Glosszák nyolcvanhárom latin—magyar szópárja is (Madas Edit: MNy. 77: 506—10). S alig két évvel azt követően, hogy a RMG1. napvilágot látott, fakszimilében is láthattunk egy 106 szópárból álló, Magyarországon eddig még közzé nem tett magyar—német szójegyzéket is a 15« század hetvenes éveiből (Futaky István: A wolfenbütteli szójegyzék. MNy. 82: 73—77). A könyvtárak és levéltárak mélyén még számos régi magyar szójegyzék, glossza rejtőzhet, amelyet a jó szerencsével párosuló kutatói buzgalom sorra feltárhat, hozzáférhetővé tehet. Előbb-utóbb tehát el fog jönni annak szükségessége, hogy ezekből az újonnan előkerülő szógyűjteményekből is egyesített szótár készüljön, pótlékként a RMGl.-hoz. Az erre vállalkozó lexikográfus munkáját jelentősen meg fogja könynyíteni az, hogy mintául veheti a RMGl.-ot, és értékesítheti mindazokat a tanulságokat, amelyekkel a RMG1. s a róla szóló szakbírálat a magyar történeti lexikográfiát és lexikológiát gazdagítja. Kiss Lajos MIKK0 K0RH0NEN: J0HDATUS LAPIN KIELEN HISTORIAAN Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki 1981. 378 lap + 1 térképmelléklet 1. Ha az uráli (finnugor nyelvtudomány leíró, történeti és összehasonlító szempontú nyelvtani összefoglalásait röviden számba vesszük, akkor a következőket állapíthatjuk meg: A régi irodalmi múlttal rendelkező nyelvekből (magyar, finn, észt) — a korábbi, ma már nagyrészt elavult nyelvtanokat nem számítva — számos, modern szempontú leírás áll a kutatók rendelkezésére. Az elmúlt 20—25 év alatt — néhány kivételtől eltekintve — jó nyelvtani leírások, kresztomátiaszerű összefoglalások jelentek meg a kisebb uráli nyelvekből is. A történeti és öszszehasonlító nyelvtudomány területén a helyzet ma már nem mondható ilyen megnyugtatónak. Az uráli komparatisztika eredményei jórészt folyóiratcikkekben és részdiszciplínáknak szentelt monográfiákban olvashatók. (Tehát az uráli nyelvészetnek a történeti-összehasonlító vizsgálatok mellett a nyelvleírás egyáltalán nem elhanyagolt területe!) Igaz, a múltban, ám az utóbbi időben is jelent meg néhány kézikönyv — elsősorban az egyetemi ifjúság igényeit kielégítendő —, amely a magyar vagy a finn nyelvet állítva a középpontba, az uráli nyelvtudomány eredményeiről összefoglaló áttekintést nyújt (főleg a hangtan és az alaktan területén), de az uralisztika legújabb eredményeit átfogó modern szintézis megírása még várat magára. Ezen megírandó szintézis előfutárainak tekintendők Björn Collinder Comparative Grammar of the Uralic Languages (Uppsalapl960) című műve, Hajdú Péter Bevezetés az uráli nyelvtudományba (Budapest 1973) című tankönyve és Ypa/lbCHHe A3blKH H HapO^bl (Moszkva 1985) című könyvének második fele (204—340), továbbá a magyar-szovjet közös vállalkozásként közreadott ÜCHOBbl $HHHO-yropCKOrO fl3blK03HuHI/l?i című kiadvány első kötete (Moszkva 1974). Modern 226