Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Tanulmányok - Kemény Gábor: A nyelvi kép mibenléte és befogadásának mechanizmusa az újabb stilisztikai elméletek tükrében [The Nature and Perception of Linguistic Image in the Light of Recent Stylistic Theories] 39

00 KEMÉNY GABOR Jelölt: 1., 2., 3., 5. Explicit: 1., 5. Implicit:2., 3 Motivált: 1. Motiválatlan : 5. Motivált: 2. Motiválatlant. ÜL Jelölt: 1., 2., 3., 5. Motivált : 1., 2. Explicit:!. Implicit: 2. Motiválatlan: 3., 5. Explicit : 5. Implicit : 3. Ugyanígy fel lehetne írni a képtulajdonságok ágrajzszerű viszonyát a másik három tulajdonságból (implicitás, motiválatlanság, jelöletlenség) kiindulva is, kiindulópontonként kétféle, összesen tehát hatféle módon (aszerint, hogy melyik „irányban" kezdjük a kettéosztást) : Explicit: 1. 5., 6., 7. -»• Implicit: 2., 3.. k, 8. Jelölt:1. Jelöletlen:6. Jelölt: 5. Jelöletlen:? Jelölt : 2. Jelöletlen : 8. Jelölt. 3. Jelöletlent és í. t. A nyelvi kép négy alkotóelemének (K, T, Mot, Mod), a három változó értékű képelem (+T, + Mot, +Mod) lehetséges kombinációi alapján megkülönböztethető nyolc képtípusnak és e képtípusok egymáshoz való viszonyának bemutatásával lényegében elvégeztük azt az alapfogalom-tisztázó munkát, mely ennek a rövid fejezetnek kizárólagos feladata volt. Mielőtt azonban továbbhaladnánk, szükségét érzem, hogy néhány észrevételt tegyek arról, hogyan viszonylik a képfajtáknak ez a hazai viszonylatban újszerűnek mondható felosztása a hagyományos felosztáshoz (hasonlat, metafora, azon belül egyszerű és teljes, metonímia, szinekdoché, szinesztézia, esetleg allegória és szimbólum is). 1. A fentiekben adott vázlatos tipizálás nem lép fel azzal az igénnyel, hogy helyébe lépjen a hagyományos felosztásnak. Nem tükrözi ugyanis a tárgyi és a képi elem közti szemantikai viszony jellegét, vagyis azt, hogy a két főelem között hasonlóság, logikai, ill. anyagi alá-fölérendeltség vagy együttes bennfoglaltság áll-e fenn. Ezért továbbra is szükség van a jól bevált és köz-