Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)
Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3
A MODALITÁS FOGALMÁRÓL 5 Az, hogy egy p kijelentés episztemikusan lehetséges, azt jelenti, hogy p összeegyeztethető (kompatibilis) ismereteinkkel. Az pedig, hogy p episztemikusan szükséges, azt jelenti, hogy p következik abból, amit tudunk. Az episztemikus modalitásra is érvényesek a (2) (a) —(b) összefüggések és változatlanul áll a (3) implikáció is.5 Episztemikus modalitást fejeznek ki például a következő mondatok: (4) (a) Lehetséges, hogy holnap havazik. (b) Péternek otthon kell lennie. (4) (a) jelentése így írható körül: mindannak alapján, amit az időjárásról és a helyi adottságokról tudok, nem kizárt, hogy holnap havazik (ismereteimmel összeegyeztethető az, hogy holnap havazik). (4) (b) jelentése pedig így: mindabból, amit Péterről és a világról tudok, következik, hogy Péter otthon van. Az episztemikus modalitás nyelvi kifejezőeszközei igen változatosak lehetnek: a kell ige, a -hatj-het képző, a valószínűleg módosító határozó, a bizonyára módosító szó, az úgy hiszem, módosító mondatrészlet. A magyarban különösen gyakran találkozunk az utóbbi három kategóriával.6 Talán a szükségszerű és lehetséges fogalmakhoz kapcsolódó modalitás nyelvi kifejezőeszközei közül a legtöbb episztemikus modalitást fejez ki. Ez már önmagában is elegendő annak bizonyításához, hogy az episztemikus modalitás a nyelvi modailtás vizsgálatánál nem nélkülözhető fogalom. Az ún. deontikus logika alapfogalmai a „kötelező" és a „szabad".7 Ami valamit kötelezővé tesz, az előírásoknak, elvárásoknak valamilyen rendszere, például a KRESZ, a Polgári Törvénykönyv, egy párt vagy egyesület szervezeti szabályzata stb. A KRESZ kötelezővé teszi a biztonsági öv használatát, és mindazokon a helyeken, ahol a KRESZ szabályai nem tiltják a parkolást, szabad parkolni. A következő mondatok tehát deontikus modalitást fejeznek ki : (5) (a) Be kell csatolnod az övet. (b) Itt szabad parkolni. Ha a „kötelező" operátort 0-val (obligation) és a „szabad" operátort P-vel (permission) jelöljük, akkor érvényesek a következő összefüggések : (6) (a) Op^~P~Op (b) Pp^~0~p Vagyis p kötelező, ha nem megengedett, hogy nem p, és p megengedet (szabad), ha nem kötelező, hogy nem p. Ezek az összefüggések a (2) (a) —(b) összefüggések deontikus megfelelői. A deontikus modalitás azonban eltér az aletikus 5 Az episztemikus logikába nyújt bevezetést Hintikka 1962, az episztemikus modalitást nyelvészeti szempontból Lyons 1977 tárgyalja (i. m. 791 — 809). 6 A „módosító szó", „módosító határozó" és „módosító mondatrészlet" fogalmakat Molnár Ilona használta tudomásom szerint először abban az értelemben, ahogyan én fogom őket használni ebben a dolgozatban. Vö. Molnár 1968. 7 A deontikus logikáról jól tájékoztat von Wright 1968, Hilpinen 1971 és Hilpinen 1981. Hilpinen 1971-ben külön fejezetet találunk a deontikus logika keletkezéséről, legfőbb problémáiról és eredményeiről (i. m. 1 — 35). A deontikus modalitás nyelvészeti szempontjairól J. Lyons-nál olvashatunk (Lyons 1977. 823 — 841).
