Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Tanulmányok - Kemény Gábor: A nyelvi kép mibenléte és befogadásának mechanizmusa az újabb stilisztikai elméletek tükrében [The Nature and Perception of Linguistic Image in the Light of Recent Stylistic Theories] 39

A NYELVI KÉP MIBENLÉTE 57 számos hazai kutatónál is — előforduló hasonlított — hasonló fogalompár inkább csak a hasonlatéira. Némelyik kép tartalmazza azt a közös tulajdonságot (hasonlóságot, ill. azonosságot) is, amely a kép két főelemének : a tárgyi és a képi elemnek egymásra vonatkoztatását (összehasonlítását vagy azonosítását) indokolja. Ennek a képelemnek, a hasonlítás, ill. azonosítás alapjának a klasszikus retorikában tertium comparationis volt a neve ; I. A. Richardsnál ground vagy hase, Cohennél a közös jegy(ek)re utaló predikátum, Genette-nél motívum, Dubois-nál opératif, az RG-ben intermédiaire, Schofer— Rice-nál intermediary (i. h. 136), Zalabainal (i. m. 110) köztesképzet vagy ikon néven szerepel. (Ez utóbbi, bár rövid és kifejező, mégsem igazán szerencsés megoldás, mert azonos a Peirce—Morris-féle jeltipológia egyik jelfajtájának az elnevezésével, sőt magánál Zalabainal is az egyik képtípusnak, a hasonlóságon alapuló képnek a nevével; vö. i. m. 107, 163 kk., 190 kk.) A továbbiakban — Genette-et követve — a motívum terminust fogom erre a képelemre alkalmazni. Végül pedig előfordulhatnak a képben olyan nyelvtani eszközök (kötőszók, utalószók, megfelelő jelentésű igék, melléknevek, melléknévi igenevek) is, amelyek formálisan is jelzik s ezzel mintegy nyomatékosítják az összehasonlítás vagy (jóval ritkábban) az azonosítás tényét : ezek Cohennél a comparatif, Genette-nél a modalisateur, Zalabainal az indikátor (i. m. 136) nevet kapják. Mi, Genette szóhasználatát átvéve, a modalizátor elnevezést tesszük magunkévá (Cohené ugyanis túl szűk, csak a hasonlatra utal, Zalabaié viszont túl tág és emiatt gyakorlatilag semmitmondó). Röviden összegezve a fentieket, a nyelvi kép négy alkotóelemből áll : 1. tárgy vagy tárgyi elem (T) ; 2. k é p vagy képi elem (K) ; 3. motívum (Mot) ; 4. modalizátor (Mod). Ez azonban nem egyéb elvont sémánál : a valóságban ugyanis nem mindegyik nyelvi kép tartalmazza mind a négy elemet. Sőt azok a képek vannak többségben, melyekben egy vagy több képelem csak 0 fokon fordul elő, azaz nincs explicit nyelvi jellel képviselve. Elvben a képnek bármelyik alkotórésze hiányozhat, tehát a képi elem is. Hajlok azonban arra, hogy ennek az elemnek a meglétét nélkülözhetetlennek tartsam ahhoz, hogy egyáltalán képről, nyelvi képről beszélhessünk. így van-e ez csakugyan? Nincsenek-e mégis olyan ,,képek", melyekben épp a K elem van 0 fokon ? Jean Cohennek a költői hasonlat típusait rendszerező tanulmányában (1968. 44) valóban feltűnik ez az „elliptikus" szerkezetű példa: ,,A Föld kerek, mint. . .". Genette táblázata is magában foglal két ilyen, „nem kanonikus" formát: „Szerelmem úgy lángol, mint..."; „Szerelmem olyan, mint. . ." (1970/77. 67). E „félbeharapott" hasonlatok azonban nem tekinthetők valóságos költői képnek, mivel a másik pólus hiánya folytán nem indulhat meg bennük szemantikai kölcsönhatás (vö. Zalabai 1981. 142). Még ennyire sem képek Radnótinak ezek a sorai : •'. Oly szép vagy és oly fiatal! ; Hallgatom, úgy téli zajjal az erdő, itt a tavasz már!,