Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3

4 KIEFER FERENC (1) (a) Minden agglegény nőtlen. (b) Nincsen kerek négyszög. (c) Ma vagy péntek van, vagy nincs péntek. A ,, nő tien" az agglegény főnév egyik jelentéseleme, vagy másképpen fogalmazva, az „agglegény" fogalmának egyik definiáló tulajdonsága. A „kerek" mint tulajdonság kizárja a „szögletes" tulajdonságot. Márpedig a négyszög szögletes. Végül (1) (c)-hez hasonlóan minden „p vagy nem p" alakú kijelentés szükségszerűen igaz. (1) (a) analitikus kijelentés. Azt is mondhatjuk tehát, hogy minden analitikus kijelentés szükségszerűen igaz.2 Az (1) (c) típusú kijelentéseket a logikában tautológiának szokták nevezni. A tautologikus kijelentések is szükségszerűen igazak. Egy olyan kijelentést, amely sem nem szükségszerűen igaz, sem nem szükségszerűen hamis, kontingens kijelentésnek nevezünk. Egy kontingens kijelentés lehet igaz, vagy hamis. A szükségszerű és a lehetséges egymástól nem független fogalmak. Az egyik a másik segítségével definiálható. Ha a szükségszerűt •-vei és a lehetségest O-veljelöljük, akkor a következő összefüggések érvényesek: (2) (a) Dp s ~ 0 ~ p (b) Op -i - D - P Azaz[ „szükségszerű, hogy p" azt jelenti, hogy nem lehetséges, hogy nem p és „lehetséges, hogy p" azt jelenti, hogy nem szükségszerű, hogy nem p. A „szükségszerű, hogy p"-re érvényes a következő implikáció: (3) Qp => P Tekintettel arra, hogy a „logikailag szükségszerű" és a „logikailag lehetséges" fogalmaknál csak a kijelentések igazságértéke a fontos, a szóban forgó modalitás-fogalmat aletikus (vagy logikai) modalitás-fogalomnak nevezzük, A nyelvi modalitás kutatói joggal idegenkedtek a modalitás-fogalomnak ilyen leszűkítésétől. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy az aletikus modalitás a természetes nyelvekben nem játszik fontos szerepet.3

A modális logika azonban nem szorítkozik az aletikus modalitás vizsgálatára. A modális logikában két olyan modalitás-fogalommal is találkozunk, amely a nyelvi modalitás vizsgálatánál sem nélkülözhető. Az egyik az episztemikus, a másik a deontikus modalitás fogalma.4 2 Van olyan felfogás is, mely szerint különbséget kell tenni logikai és analitikai igazság között. E szerint a felfogás szerint logikai igazságról csak akkor beszélhetünk, ha a kijelentés igazságát annak logikai formája biztosítja. Ilyen például az (l)(c), amely mint láttuk, ,,p vagy nem p" alakú. Az (l)(a) — (b) kijelentések igazsága ezzel szemben a kijelentés elemei között fennálló szemantikai relációkra vezethető vissza. Vö. például Allwood — Andersson—Dahl 1977. 23-24. 3 Vannak azonban más vélemények is. így például J. Lyons fontos szerepet tulajdonít az aletikus modalitásnak a természetes nyelvi modalitások leírásánál (Lyons 1977. 787 — 793). Arról, hogy az aletikus modalitás is sok érdekességet rejt magában, mindenekelőtt Van der Auwera 1985 és Burton-Hoberts 1984 érvelése győzhet meg bennünket. * Bár az aletikus modalitáson kívül az episztemikus és a deontikus modalitásfogalmak váltak leginkább ismertté, a logikai irodalomban más modalitás-fogalommal is találkozunk. Vö. pl. Lewis 1973.