Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3

A modalitás fogalmáról 1. A modalitás a nyelvtudomány egyik legbonyolultabb és máig is tisztázatlan fogalmai közé tartozik. Van olyan felfogás, mely szerint a modalitás elsősorban a mondatfajták szemantikai funkciójával függ össze. E szerint a modalitás legfőbb kategóriái az állítás, a felszólítás, a kérdezés, az óhajtás. A logikai megközelítést kedvelők ezzel szemben a modalitást mindenekelőtt a szükségszerű és lehetséges fogalmával hozzák kapcsolatba. Egy harmadik elképzelés szerint a modalitás a beszélőnek mondanivalójához (a megnyilatkozásban megfogalmazott tényálláshoz) való viszonyát fejezi ki. A modalitás tehát beszélői attitűdként kezelendő. A strukturalista szemléletmód hívei a modalitást egy morfológiailag és/vagy szintaktikailag meghatározott jelenségcsoport vagy szóosztály tulajdonságának tekintik. Ennek az elképzelésnek az alapján mondhatjuk például azt, hogy a módbeli segédigék jelentése azonos a modalitással, vagy hogy a módosító szók a modalitás elsődleges kifejezőeszközei, vagy hogy a modalitás az igei módhasználat specifikuma. Dolgozatomban arra törekszem, hogy az eddig javasolt legfőbb modalitás-meghatározásokat explicitté tegyem. Megvizsgálom, hogy az így kapott definíciók alapján milyen nyelvi jelenségek fedhetők le, és rámutatok azokra a problémákra, amelyeket az egyes definíciók felvetnek. Választ keresek arra a kérdésre, hogy az egyes definíciók mennyire kompatibilisek, és vázlatosan bemutatom egy lehetséges szintézis feltételeit. 2. A logikai modalitás-fogalom Elsőként a logikai modalitás-fogalmat vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy mennyire használható a nyelvi modalitás leírásánál. A logikában a modalitás többnyire a szükségszerű és lehetséges fogalmával szokták kapcsolatba hozni.1

Itt azonban a szükségszerű és lehetséges sajátos értelmezést kap. Faktuálisan igaz ugyan, hogy egy test sem mozoghat a fénysebességnél gyorsabban, ez azonban mégsem logikailag szükségszerű. Logikailag csak az olyan kijelentések szükségszerűen igazak, amelyeknek igaz volta következik a kijelentés tartalmából. Például 1 A logikai modalitás-fogalmat a nem szakember számára is könnyen érthető módon tárgyalja Allwood—Andersson—Dahl 1977. A részletesebb tájékozódáshoz Reichenbach 1947 ajánlható. A logikai modalitást modális logikai keretben tárgyalja Hughes—Cresswell 1968. Ugyanitt olvashatunk a lehetséges világok elméletéről is. A logikai modalitás-fajtákat a lehetséges világok elméletében legrészletesebben Lewis 1973 tárgyalja. A magyar szerzők közül mindenekelőtt Rúzsa 1984-re hívnám fel az olvasó figyelmét.