Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Szemle – ismertetések - Kiss Lajos: Hadrovics László (főszerk.): A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesítrása. Az újgörög nevek magyar helyesírása 390

390 SZEMLE - ISMERTETÉSEK súlyos csapás a katolikus egyház részéről, megmaradtak Írország népi kultúrájában és lehetővé tették a nemzeti tradíciók újjáéledését a 19. században. A továbbiakban a szerző vizsgálja a kelta nyelveket a reformáció idején bekövetkezett hanyatlásuktól kezdve azon a folyamaton keresztül, melynek során eszközként használták fel az evangélista vallás elterjesztésében ; kiemeli szerepüket a nemzeti kultúra és oktatás fejlődésében. Ez a folyamat a 19. század végén zajlott le, a kelta nemzetek kulturális és politikai feléledésével összefüggésben. A befejezésben a szerző kiemeli : tarthatatlan egyes kutatók véleménye, mely szerint a kelta nyelvek presztizsének csökkenése az oktatási rendszer, elsősorban az 1870-ben és 1872-ben hozott oktatási törvény következménye. Az oktatási rendszert terheli a felelősség a kelta periféria angolosításáért, de az oktatási rendszer hatása egészében véve sokkal gyengébb, mint gondolnánk. Először is, a kelta nyelvek presztizsének csökkenése a késő középkortól folyamatosan ment végbe, másodszor, Írországban, Walesben, Skóciában, sőt Cornwall-ban is fokozatos tendencia volt az angol nyelv nyugat felé terjesztése a perifériális területeken ; és bárhol találkozott is e nyelvekkel, az angol változatlanul fennmaradt, ami az angol nyelvű népek gazdasági erejét és kulturális fölényét tükrözte. Skóciától eltérően, Wales lakói a 17 — 18. században közeledtek a nemzeti kézírásos anyag ás vallási irodalom felé. A jótékony célú iskolákban a walesi írásbeliséget oktatták. Ezért az angolosítás Walesben másképpen zajlott le, mint Írországban és Skóciában. így a Biblia 10Ó évvel az ír és 200 évvel a gaeli fordítás előtt jelent meg walesi nyelven. A walesi protestáns irodalmi tradíció, ellentétben a skóttal és írrel, továbbélt. Ez a walesi nyelvnek különleges szerepet biztosított a 19. században a kelta nyelvek között, ami elősegítette a walesi írásbeliség fejlődését és a kétnyelvűség egyéb pozícióinak megszilárdítását. Ilyen ez a nagyon hasznos könyv. ROT SÁNDOR A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása Az újgörög nevek magyar helyesírása Főszerkesztő Hadrovics László. Szerkesztő Zoltán András Akadémiai Kiadó, Budapest 1985. 240 1. A Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottsága 1976-ban vetette fel a cirill írású szláv nyelvek magyar átírásának felülvizsgálatát, illetőleg azokra a nyelvekre való kiterjesztését, amelyek eddig szabályozva nem voltak. A Helyesírási Bizottság a Szláv Nyelvészeti Bizottsággal (később : Szlavisztikai Munkabizottsággal) együttműködve rendezte a kérdést. A végleges koncepciót Hadrovics László főszerkesztő Zoltán András szerkesztővel, valamint Fábián Pállal, a Helyesírási Bizottság akkori titkárával (most társelnökével) együtt alakította ki. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek helyesírási szabályozásával egy időben Szabó Kálmán kidolgozta az újgörög nevek átírási szabályait, amelyeket a Helyesírási Bizottság 1981 májusában fogadott el. — A cirill írású szláv nyelvek neveinek és az újgörög neveknek magyar helyesírását összefoglaló kézikönyv (a továbbiakban : CirÚjg.) könnyen áttekinthető formában adja elő az európai nem latin betűs írású modern nyelvek neveinek magyar helyesírását. Ezzel — A Keleti nyelvek magyar helyesírásával (Főszerkesztő Ligeti Lajos. Szerkesztő Térjék József Budapest 1981) együtt — teljessé vált az idegen írásrendszerű nyelvek neveinek magyar használatát szabályozó útmutató. A könyvet Hadrovics László főszerkesztő előszava vezeti be (7 — 12), amely megismerteti az olvasót az idegen nevek befogadásával kapcsolatos nyelvművelési és helyesírási kérdésekkel, továbbá a CirÚjg. keletkezéstörténetével és szerkezetével. A törzsszöveg két, egyenlőtlen terjedelmű részre oszlik, A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása teszi ki a könyv nagyobb felét (13 — 205), az újgörög nevek magyar helyesírása pedig a kisebbiket (207 — 239). A cirill betűs nevek nyelvenként! tárgyalását egy ábrákkal szemléltetett általános fejezet előzi meg A cirill írású nyelvek és magyar átírásuk címmel (15 — 27). Megtudjuk belőle, hogy ,,A cirill írást jelenleg több mint hatvan nyelv írására alkalmazzák. Az 1930-as évek második felében cirill betűs ábécét kapott a Szovjetunió számos, korábban írásbeliséggel nem rendelkező vagy más (arab, latin) betíísoron alapuló ábécét használó nyelve (gyakorlatilag a Szovjetunió összes nyelve az