Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)
Szemle – ismertetések - Kiss Lajos: Hadrovics László (főszerk.): A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesítrása. Az újgörög nevek magyar helyesírása 390
SZEMLE - ISMERTETÉSEK 391 észt, a lett, a litván, a grúz és az örmény kivételével), valamint a mongol. Az eredetileg szláv ábécét tehát ma — természetesen kiegészítő betűk és mellékjelek felhasználásával — számos nem szláv (altáji, uráli, kaukázusi, paleoszibériai stb.) nyelv is használja" (18 — 9). ,,A nem szláv nyelvek közül — . . . a szláv egyházi nyelv hatására — cirill betűkkel írták sokáig (a XIX. század elejéig) a románt is" (15). Ez utóbbi megállapítás nem teljesen pontos. A románok ugyanis csak 1860-ban tértek át hivatalosan a cirill ábécéről a latinra. A cirill ábécé használatának elhagyását némelyek ugyan már 1780 óta szorgalmazták náluk, de a végleges áttérés 1860-ban sem ment végbe egyik napról a másikra. Még a 20. század elején, 1911-ben is jelent meg cirill betűs román kalendárium. Az orosz, ukrán, belorusz, bolgár és macedón nevek átírásával foglalkozó fejezetek egységes terv szerint épültek fel : az illető nyelvről és betűrendszeréről szóló általános tájékoztatást a nyelv szavainak és tulajdonneveinek átírási táblázata, majd gazdag példatár követi. A példák a tulajdonnevek széles skáláját ölelik fel : apai név, bizalmas névváltozat, cím (lijság, folyóirat), földrajzi név, az adott nyelvben idegen eredetű név, intézménynév, keresztnévr , márkanév, régies névváltozat, elavult földrajzi név, történelmi személy neve, vezetéknév. Az öt cirill betűs szláv nyelv neveinek tárgyalását a felsorolt nevek összesítő mutatója zárja le, amely az orosz, ukrán, belorusz, bolgár és macedón nevek magyar alakját tartalmazza a magyar ábécé sorrendjében. Ezt függelék követi két részben : 1. A szerbhorvát cirill és latin betűs ábécék összevető táblázata. Közreadását az indokolta, hogy ,,a cirill és a latin betűs ábécét egyaránt használó »szerbhorvát nyelv helyesírás szempontjából latin betűs nyelvnek számít, a szerbhorvát szavakat és neveket ezért hivatalos latin betűs (horvát) alakjukban kell írni«" (199). 2. A cirill betiís szláv ábécék nemzetközi átírása két változatban, mégpedig vagy mellék jeles latin betűk alkalmazásával, vagy betükapcsolás alkalmazásával. Az első változatot vezették be a magyar könyvtárak, így szerepelnek a cirill betűs könyvcímek a katalógusokban, így célszerű átírni magyar nyelvű tudományos szövegben a cirill betűs bibliográfiai adatokat, idézeteket. A második változat gépi úton (pl. telexen) továbbítandó közlemények átírására szolgál. A második világháború befejezése óta a jugoszláviai Macedón Szocialista Köztársaságban használt macedón irodalmi nyelv névanyagából a CirUjg. példatára jobbára csak személynév! és intézménynévi példákat, valamint újság- ós folyóiratcímeket sorol fel, földrajzi neveket viszont csupán mutatóban egyet-egyet. A szerkesztők a következőképpen okolják meg eljárásukat : ,,A Macedón SZK földrajzi neveit a térképeken a szerbhorvát hivatalos latin betűs átírás szerint kell írni . . ., amit az indokol, hogy egy országon — Jugoszlávián — belül a névírás egységes legyen. Példatárunk ezért csak néhány fontosabb földrajzi nevet tartalmaz, mégpedig abból a megfontolásból, hogy bizonyos műfajokban (pl. szépirodalmi fordításokban) zavaró lenne, ha egy művön belül kétféle átírás szerepelne (pl. a földrajzi nevek szerbhorvát, a személynevek pedig magyar átírásban jelennek meg). Az esetleges félreértések elkerülése céljából megjegyezzük, hogy a térképeken a Macedón SZK földrajzi nevei macedón alakjukban, csak éppen szerbhorvát latin betűs átírásban szerepelnek : Bitola, Skopje. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert több macedóniai földrajzi objektumnak szerbhorvát neve ie van (Bitplj, Skoplje), amelyeknek mint közvetítő nyelvi neveknek a használata kerülendő" (CirUjg. 123—4). A macedón példatárban ezek a földrajzi nevek szerepelnek : EnTOJia : Bitola, TeBrejiHJa : Gevgelija, faBaTo: Gjavato, KpymeBO : Krusevo, OxpHA : Ohrid, npHJien : Prilep, CBera HayM : Szveti Naum, CKOnje : Szkopje, TeTOBo : Tetovo, THTOB Bejiec : Titov Velesz, Ulran : Stip. — Kár, hogy a népnyelvi névalakoknak ez a nyomatékos érvényre juttatása nem terjedt ki minden más szláv nyelvre is. A macedónokhoz hasonlóan ugyancsak államszövetségben : a Szovjetunióban élő ukránok és beloruszok földrajzi neveinek magyar átírásában a CirUjg. szerkesztői következetesen az orosz névalakot tükröztetik, az ukrán és belorusz névalakokat pedig meg sem említik. így érvelnek : ,,a soknemzetiségű Szovjetunió összes nem latin betűs nyelvének földrajzi neveit — a hagyományos névalakok kivételével — egységesen az oroszból kell átírni. A hagyományos névalakok közé soroltuk a Szovjetunió Kárpátontúli területének fontosabb magyar helyneveit, amelyeket az oroszból szabályosan átírt névalakok mellett iuigy rövidítéssel közlünk" (CirUjg. 35 — 6). — Napjainkban a zökkenésmentes, zavartalan közigazgatás, közlekedés, postaforgalom stb. igénye valóban nélkülözhetetlenné teszi az államszövetségeken belül is az egységes földrajzinév-használatot. De az ukrán vagy belorusz valóságot, népéletet, történelmet közvetlenül ábrázoló szépirodalmi, tudományos stb. művek magyar fordítóinak hasznos volna megtudniuk azt is, hogyan kell átírni valamely ukrán vagy belorusz földrajzi név népnyelvi alakját. Éppen ezért az orosz BéperoBO : Beregovo : Beregszász, BHHorpáflOB ; Vinogradov: Nagyszőlős, MyKánero : Mukacsevo: Munkács, TjiieB : Tyacsev: Técső, V7 >Kropo,n : Uzsgorod: Ungvár stb. átírási példákat célszerű lett volna kiegészíteni az
