Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)
Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3
A MODALITÁS FOGALMÁRÓL 9 Diszpozicionális modalitást fejeznek ki a következő mondatok : (15) (a) Most tudok tüsszenteni, (b) Most tüsszentenem kell. Itt a beszélő diszpozíciói alkotják a beszédhátteret. Circumstantialis modalitással van dolgunk a következő mondatokban : (16) (a) Itt áshatsz mélyre, (b) Itt mélyre kell ásnod. Ezeknél a mondatoknál a helyre, a talaj adottságaira vonatkozó ismereteink alkotják a beszédhátteret. A magyarban a -hatj-het képzőnek és a kell igének tehát van episztemikus, deontikus, buletikus, circumstantialis és diszpozicionális használata.12 A logikából kölcsönzött fogalmak tehát kétségtelenül jól hasznosíthatók a nyelvi modalitás vizsgálatánál. Eddig csak olyan eseteket említettünk, ahol valami lehetséges volt vagy nem, vagy ahol valami szükségszerű volt vagy nem. A lehetőségnek és a szükségszerűségnek azonban vannak fokozatai is. Vö. (17) (a) Annak a valószínűsége, hogy Pisti még ma megjön, igen csekély, (b) Valószínűbb, hogy Pisti holnap érkezik. Ilyen esetekben relatív modalitásról beszélünk.13 A modális logika a relatív modalitást is le tudja írni. Az a világ, amelyben egy lehetőség megvalósul, az ideális világ. Az ideális világot más lehetséges világok kisebb vagy nagyobb mértékben megközelíthetik. Egy olyan mértékfüggvényt kell tehát definiálni, amely minden lehetséges világról megmondja, hogy milyen közel van az ideális világhoz.14 12 A -hatj-het említett jelentésein kívül érdemes még megemlíteni a következő két használatát: (a) Tőlem csinálhatsz, amit akarsz ! (b) Elrontottam a feladatot, most kezdhetem az egészet elölről. Az (a) mondatban a beszélő elhárítja magától a felelősséget vagy lemond beleszólási vagy tanácsadási jogáról. A (b) mondatban pedig a -hatj-het majdnem hogy kell értelmű: az elkövetett hibát csak úgy tudom jóvá tenni, ha elölről kezdem az egészet. Más szóval, újra kell mindent kezdenem. A -hatj-het különböző használatait részletesen tárgyalom Kiefer 1981-ben, az episztemikus lehetőség a -hatj-het-tél kifejezhető két válfaját Kiefer 1985-ben mutatom be. 13 D. Lewis a (17) (b) típusú mondatoknál „komparatív lehetőségről" beszél. Vö. Lewis 1973. 14 A relatív modalitás fogalmát Kratzer 1981 formalizálja. Kratzer azonban — tévesen — az alábbi mondatokban kifejezett modalitást is relatív modalitásnak tekinti. (a) A könyvnek ott kell lennie a polcon. (b) A könyv a polcon lehet. A kell és a lehet itt nem az episztemikus lehetőség fokait fejezi ki, azaz a kell az (a) mondatban nem egyszerűen egy a szükségszerűt kifejező kell-nél gyengébb kell, és a lehet a (b) mondatban sem egyszerűen egy a puszta lehetőséget kifejező lehetségesnél erősebb lehet. A különbség nem mennyiségi, hanem minőségi. L. alább.
