Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Voigt Vilmos: A Kalevala – egy 19. századi nemzeti eposz [The Kalevala – A National Epos from the 19th Century] 418

A KALEVALA - EGY lg. SZÁZADI NEMZETI EPOSZ 419 hanem Marian Marienescu tollából megszületik a Novacescii — 'egy román népeposz'.5

Nálunk az évszázados érdeklődésnek középpontján jelenik meg 1858-ban Arany János Naiv eposzunk című tanulmánya, amely a józan vizsgálat mintaképe, egyszersmind azzal a problémával foglalkozik, hogyha nincs nyoma a 19. században a magyar népi eposznak, hogyan „veszhetett el" az, ami egykor biztosan megvolt.6 Ennek a 19. századnak legjelentősebb affirmait nemzeti eposza a finn Kalevala. Noha más művelődési és gazdasági-politikai események is befolyásolták Finnország önállósodását 1809 és 1917 között (az egyház, az oktatás — beleértve az egyetemet is —, a sajtó, a szenátus, illetve parlament, a hadsereg és általában az állam mindennapi működését biztosító intézmények helyi szerveződése, a liberális majd kapitalista hitel- és gazdaságpolitika, politikai és kulturális egyesületek, mozgalmak és pártok megléte, stb.), a finn népköltészeti kutatás pedig nem ekkor kezdődik, sőt még az 1831-ben alapított Finn Irodalmi Társaság sem kezdete, csupán központi szervezete ennek a kultúrateremtő munkának — mégis a Kalevala létrejötte és sikere az az esemény, amely az önálló, egyszerre népi és nemzeti finn kultúra születés: 5 Atanasie Marian Marienescu Lippán született, majd Lúgoson, Oravicabányán, Temesvárott volt hivatalnok, 1880 és 1891 között királyi táblabíró Budapesten. Az ekkor alakult Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, román szakosztályának elnöke. 1891-ben kerül Nagyváradra. 1886-ban füzetnyi vitairatban foglalta össze nézeteit a Novák-balladaciklus kutatása és eposszá szervezése érdekében: Novacescii cinci ani înaintea Academiei Romane (Timisoara 1886) címmel. Innen tudjuk, hogy eposz-kísérletét már 1880-ban elküldte kiadásra a Komán Akadémiának, ahonnan több éves huzavona után 1884-ben meg is kapta az első nyomdai korrektúrákat. A könyv mégsem jelent meg, mivel az Akadémia azon a nézeten volt, hogy eposszá átdolgozás helyett inkább az eredeti népköltési szövegeket kívánja közzétenni. 1882-ben Hasdeu közölt folyóiratában részleteket az eposzból, 1895—96-ban pedig Herrmann Antal folyóirata (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn) hozott németül is részeket: Novak und Gruja. Ein rumänisches Volksepos in 24 Gesängen. A kérdés tudománytörténetét összegezi Faragó József, Novákókról szól az ének. Román hősi balladák. Bukarest 1969. 14—18. (Faragó idézi a román folklorista Gheorghe Vrabie 1960-ban, illetve 1965-ben megjelent, hasonló célkitűzésű epikus ciklusait: Noväcestii és Gruia lui Novae c. is, amelyek ily módon mintegy napjainkig hosszabbítják meg a múlt századi folklorisztika törekvéseit.) Marienescu munkásságával a román folklorisztikatörténet is foglalkozott (Bírlea, majd éppen Vrabie, Folcloristica romána. Bucuresti 1968. 118—126. 8 Ez és az ún.

„eposzi rekonstrukció" gondolata mind a magyar Kalevala-értelmezésben, mind a magyar epika-kutatásban szinte mindmáig megmaradt axióma. Ennek összegezése: Krompecher Bertalan, Die Entstehung des Kalevala. Studia Fennica 4 (1940): 1—14; érdekes módon nálunk kevésbé ismert a magyar változat: A Kalevala keletkezése. Budapesti Szemle 1935: 257—285. Ugyanő hivatkozik Arany János munkásságának ilyen értelmezési lehetőségére: Korompay Bertalan, Arany főbb eposzai, mint költői rekonstruálások. Magyar Századok. Irodalmi műveltségünk történetéhez (Horváth János emlékkönyv), Budapest 1948. 234—252. Ezt a felfogást pártolólag említi a finn szakkutatás is. L. pl. Kaukonen, Väinö, A Kalevala születése. Budapest 1983. 107—108, 110. — Arany közvetlen érdeklődéséről a Kalevala iránt kevés korai bizonyítékunk van. Tudjuk, hogy 1859-ben ő írja alá, mint akadémiai titoknok Lönnrot külső levelező taggá választásának oklevelét, 1862-ben pedig folyóiratában, a Szépirodalmi Figyelőben teszi közzé a KuUervo-epizód magyar fordítását, később más, finn népköltészeti vonatkozású anyagot is. (Ezt összegezi Domokos Péter, A finn irodalom fogadtatása Magyarországon. Budapest 1972. 15—16.) Ennek ellenére is csak sejthetjük, milyen elgondolásai lehettek 1858, a Naiv eposzunk c. tanulmány írása alatt (és előtt) a finn eposzról. Képes Géza igen pozitív kapcsolatot tételez fel Arany János és a Kalevala között, mások ezt szeretnék bizonyítva is látni. Egyszóval a kérdés további, beható és elfogulatlan vizsgálatot érdemelne. (L. legutóbb A. Molnár Ferenc, Arany János finn kapcsolatai és Vikár Béla Kalevala-fordítása körül. Filológiai Közlöny 28 (1982/4): 514—517.) 9 Nyelvtudományi Közlemények 87/2.