Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399

A KALEVALA ÉS A MAGYAROK 415 finnek nem gondolták, hogy a Kalevalát lehet nem klasszikus méltóságba merevedve, hanem vidáman, felszabadultan is játszani, hogy lehet vele és róla újat mondani. Abban, hogy az utóbbi időben a finn közvéleményt újfajta Kalevala-interpretációk „borzolják",77

abban minden bizonnyal a Thália-féle előadás emlékének is része van. Nem sokkal később megjelent két, egymástól felettébb eltérő fordítói felfogásról valló teljes magyar Kalevala, az erdélyi Nagy Kálmáné és a Finnországban élő, ott fotóművészként ismert Rácz Istváné,78

hogy aztán számos Kalevala-részletfordítás (elsősorban Varga Domokos részletei) után79

az idei évfordulóra elkészüljön az ötödik teljes fordítás kézirata is, Szenté Imre munkája. Aligha foglalkoztunk a világirodalom más alkotásával annyit, mint a Kalevalával. Bizonyítja ezt a róla szóló különféle műfajú, könyvtárnyi szakirodalom,80

a belőle készült — 19. és 20. századi-fordításrészletek sokasága, négy teljes nyomtatott és egy teljes kéziratos Kalevalánk, amelyek megítélésénél nem a j o b bság, hanem a m á sság az első kritérium. Dehát nemcsak olvasva lehet megismerni a Kalevalát. A rádió legjobb színészeink előadásában több részletben, több ízben közvetítette.81

A kalevalai tárgyú zeneművek, főleg Sibelius művei, rendszeresen szerepelnek műsorában. Az utóbbi idők Kalevala-tárgyú meglepetései között különleges hely illeti a Bábszínház hangulatos, leleményes Kalevala előadását.82

Ha tréfálni akarnánk, azt mondhatnánk, azért, mert megoldotta azt, amit a tudomány képtelen volt, a szampo rejtélyét, de a tiszteletre ennél komolyabb okkal szolgált rá. Azzal, hogy pótolt egy hiányzó láncszemet, közel hozta a Kalevalát ahhoz a korosztályhoz, amely még nem tud olvasni, amelynek még jó ideig a Kalevala nem tananyag, amelytől még jó ideig nem lehet várni, hogy a Kalevalát olvasgassa. 77 Képes Géza Kalevala-fordításait 1. 1. jegyzet i. m. 401—449; Rauta-aika, 4 részes tévéfilm Kalle Holmberg rendezésében. L. Pekka Laaksonen, Rauta-ajan kevät. In: Suomalainen vuosikirja 1983. SKS — Kansanvalistusseura. Pieksämäki 1982. 104— 112; Aleksis Kivi: Kullervo, amelyet Suvilahti használatlan erőművében [ !], Kalle Holmberg rendezésében mutattak be 1981. okt. 10-én, Kivi napján, 1. róla Olga Huotari, Kullervo — kapinoiva sankari vai kärsivä uhri. Uo. 96—103. 78 Nagy Kálmán (1939—1971): Kalevala. A jegyzeteket és a névmutatót Nagy Kálmánná állította össze. Baász Imre metszeteivel. Kriterion, Bukarest 1972. 557 1.; Kalevala. Fordította Nagy Kálmán. Néhány szó a fordításról. Jegyzetek. Névmutató. Európa, Budapest 1975. 323 1. [szőttesbe kötve]; Rácz István fordítása: Helsinki 1976. 407 1. [a fordító kiadása]; Kalevala. Fordította, kísérő tanulmánnyal ellátta és a felvételeket készítette Rácz István. Európa, Budapest 1980. 409. 1. (5—396. old. 1—50. ének, 397—409. old.: Eligazító [keltezve: Helsinki, 1978 Juhannus napján]. 79Varga Domokos, A Kalevala 17. éneke. Alföld 25(1974/9): 69—75; Varga Domokos, Finn testvéreink. Kozmosz könyvek, Budapest 1982. 175 1.; különösképpen 45—67. 80 Például: Domokos Péter, A finn irodalom fogadtatása Magyarországon. Modern Filológiai Füzetek 15. Budapest 1972. 211 1.; külön fejezetben a Kalevaláról, de vö. A. Molnár Ferenc, 66 jegyzet i. m.; Jávori Jenő szerk.: A finnugor népek irodalmának bibliográfiája. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Budapest 1975; Lakó György, 3. jegyzet i. m. 81 Például 1985. jan.—febr. vasárnaponként 5 részben (ismétlés). Rendező: Bozó László. 82 1984 elején mutatták be. Szövegét Rácz István fordításának felhasználásával Koczogh Ákos írta, a rendező: Urbán Gyula, a tervező: Koós Iván érdemes művész, a dramaturg: Tarbay Ede, zene: Decsényi János.