Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399

A KALEVALA ÉS A MAGYAROK 413 a Kalevala a korabeli társasági élet fontos eseményeit jelentő ünnepi estek, ünnepélyek és ,,finn estélyek" műsorába bekerüljön. Ilyenekről már a századfordulótól kezdve van tudomásunk. Sibelius nálunk oly népszerű Tuonelai hattyú-ja például 1903-ban hangzott fel először a debreceni finn-barátok ünnepségén.65

A század elejétől kezdve gyakran fordultak meg nálunk finn kórusok, a 20-as évektől kezdve az országot finn ösztöndíjasok járták, s miközben élvezték a vidéki tanárság és a protestáns papság vendégszeretetét, előadásokat tartottak hazájukról, és természetesen a Kalevala sem maradhatott említés nélkül. A Kalevala Kodály Zoltánt is megérintette.66

Bartókkal együtt nagy tisztelője volt a finn népzenekutatásnak,67

de tudtunkkal csak Kodálynak vannak Kalevala-, pontosabban Väinämöinen-ihlette művei. Magyar iskolások ezrei fújják: Játszott Väinämöinen ujja, Harsogott a hárfa húrja ... A magyar népzenéről pedig így nyilatkozott Kodály: ,,Ez a mi zenei naiv eposzunk, s ha a finnekből lehetett a Kalevala népe, belőlünk is lehet zenei Kalevalánké."68 Mindez persze nem jelentette azt, hogy a Kalevala „kicsúszott" volna a tudomány karjai közül. A finn és a magyar tudományos folyóiratok rendszeresen és kölcsönösen közöltek kalevalai témájú tudományos műveket. így jelentek meg például Korompay (Krompecher) Bertalan cikkei69

Finnországban, vagy nálunk E. N. Setäläe. Setälä fiatalon még Ukko Budenz (Budenz apó) óráit hallgatta, szállásadó gazdája Vikár Béla volt, és a 30-as években az immáron ismert tudós és politikus a Finn Köztársaság követeként élt nálunk.70 ,,A Sampo [sic !] rejtvénye" című cikke, amely azonos című, 654 oldalas könyvének ,,sűrítménye", a Magyar Nyelvben jelent meg 1933-ban71

Nem véletlen, hogy az 1935-ös jubileumi magyar Kalevalát az akkor elhunyt Setälä emlékének ajánlották. 65 Móra Klára, A finn zeneművészet Magyarországon. In: Barátok — rokonok. Európa, Budapest 1984. 159—165; 162: 1903. márc.; L. például a FUFA 5(1905): 175 (a hírek között) : Ein Kalevala-abend in Ungarn. In der Ungarischen Ethnographischen Gesellschaft stellte prof. A. Hermann den 15. febr. 1905 den antrag, die gesellschaft solle in Verbindung mit einer besprechung des Kalevala eine melodramatische aufführung einer partie des epos mit finnischen trachten und melodien anordnen." e6Viljo Tervonen, Kodály Finnországban. Népszava 1982. dec. 11. A Bicinia Hungarica ÍV-ből négy kalevalai feldolgozást említ, helyesen (1. A. Molnár Ferenc, Hozzászólás Domokos Péter A finn irodalom fogadtatása Magyarországon c. könyvéhez. KLTE Könyvtárának Közleményei 91. Debrecen 1975. 141—153; 148:) három [No. 121 (Kai. 45: Väinänöinen fohásza), 122 (Kai. 3: Väinämöinen), 179 (Kai. 24: Menyasszony-búcsúztató)]. A ,,Vejnemöjnen muzsikál" (Kai. 44) 1. önállóan a Magyar Kórus kiadásában, Budapest 1944. 67 Viljo Tervonen, A magyar nótától A kékszakállú herceg váráig. Bartók zenéje Finnországban. Kortárs 1981. márc, 474—486; 478 kk. 68 Százszorszép. Kodály Zoltán gyűjtéséből közreadja ( Î) Bárdos Lajos. Budapest 1957. 69 Korompay (Krompecher) Bertalan, Die Entstehung des Kalevala. Studia Fennica IV. 1940. 5—47. L. például még: A Kalevala keletkezése. BpSzemle 1935. 257—285; Reguly, Hunfalvy, Budenz és nyelvészeti irodalmunk megindulása. MNy. 33(1937): 1—12 és Válasz 1937. 195—219; Lönnrot és a Kalevala. Északi rokonaink 1940. 24—28; Széljegyzetek a Kalevala összeállításának problémájához. Lönnrot ülés munkásságáról. NyK 59(1957): 35—45. 70 E. N. Setälän kirjeitä Antti Jalavalle vuosilta 1888—1889. Julkaissut Lauri Posti. MSFOu. 135/4(1964): 1—58. A Budapesten keltezettek: No. 13—26, 28—29, 1889. jan. 4—máj. 17.; Setälä életmű-bibliográfiáját 1. Sulo Haltsonen, L'oeuvre d' E. N. Setälä. MSFOu. 135/1(1964): 27—43. 71 A Sampo rejtvénye. MNy. 29(1933): 193—206.