Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)
Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399
412 SZU ENIKŐ (mintegy 500 sorral) egészítette ki ... a gyönyörű epizódot".59 1909. szept. 23-án Vikár Béla Örömmel jelentette A. Gallen-Kallelának: ,,Barátom, a Kullervo könyvhöz készített címlapkép rendben megérkezett. . . . Beveszünk a könyvbe még más Gallen-Kallela képet és rajzot is, már ami illik oda, hogy ízelítőt adjunk a magyar közönségnek az illusztrált Kalevalából."60 Tehát csak a címlapkép készült külön e könyv kedvéért. Jó lenne azonban tudni, mire gondolt az a vevőjelölt, aki a könyvesboltban a címlapon ezt látta maga előtt (szó szerint): Kullervó énekei. Finnből V. B. G.-K. Akszeli képeivel. Budapest. Kiadja Hornyanszky Viktor.61 Vikár 1908-ban még optimista volt. Az 1922-ben Finnországban kiadott A. Gallen-Kallela-féle Dísz-Kalevalát, amelyet mi a 100. évforduló tiszteletére 1935-ben — Vikár magyar szövegével finn papíron — kiadott változatában ismerünk, maga Gallen-Kallela sem tartotta ,,illusztrált"-nak, de az általa megálmodott igazi képeskönyvre nem futotta életéből.62 A jubileumi Kalevalát, a finn—magyar könyvművészet e sajátos remekét nagy példányszámban küldték szét oktatási intézményeknek, és a finn köztársasági elnök üdvözlőkártyájával kapták meg azok, akik a finn—magyar kapcsolatok ápolásában kitűntek. A helsinki ünnepségen a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviselője bejelentette, hogy a Kalevalát egyszerű kiadásban minden magyar iskolában terjeszteni fogják.63 A két világháború között tehát alapvetően megváltozott a Kalevalához közeledésünk módja. Amíg korábban bizonyos földhözragadtság, konkrétságban megnyilvánuló tudományos nehézkesség volt rá jellemző, addig most valamiféle, a konkrétságtól elrugaszkodni merő költői szárnyalás, lírai átszellemültség lengte körül. Míg korábban például a Kalevala Aino-énekéről megtudtuk, hogy az okos, de vénséges vén Väinämöinen elől hogyan öli magát inkább vízbe az ifjú Aino, addig most? „A bölcseség [sic !] karjai közül kisiklik a szépség, az eszmény — visszaolvad a természet nagy egészébe, amelyből az emberi elme erőszakosan különválasztotta. ' '64 Ezt a hangvétel-változást minden bizonnyal elősegítette a kalevalai témáknak más művészetekben, a zenében, a képzőművészetben, a színházművészetben stb. történt felhasználása, ezek a feldolgozások megkönnyítették, hogy 69 Kullervó énekei. A finn néphagyomány alapján szerkesztette Krohn Gyula. A Kisfaludy Társaság pályázatán Széher Árpád díjjal jutalmazott műfordítás, finnből Vikár Béla. Kiadja Hornyászky Viktor, Budapest [1908]. 143 1. A kolofonban: ,,Vége a Kullervó énekeinek, a melyet [sic] Hornyanszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdájában nyomtak 1908 november havában. Sajtó alá rendezte Czakó Elemér dr. A címlap és az összes kép meg dísz Akszeli Gallen-Kallela finn festőművész műve." Az idézet: 8. 60 57. jegyzet i. m. 22. A levél kelte: 1908. szept. 23. ! 61 A címlapkép meztelen fiút (Kullervó) ábrázol, aki kését egy fa törzsébe vágja. 62 56. jegyzet i. m. 447: Kansallis-Kirjokirja saa kohtalokkaan iskun.; Kalevala, a finnek nemzeti hőskölteménye. A finn eredetiből fordította és a summázó versikéket írta: Vikár Béla. A. Gallen-Kallela képeivel. Második, jubileumi kiadás. Budapest, 1935. E. N. Setälä emlékének. A rajzolt díszt intézte és bővítette: Jorma Gallen-Kallela (Helsinki). A nyomdai munkát végezte: Kapisztrán-nyomda Vác. Felelős üzemvezető: Farkas Károly. Sajtó alá rendezte: Faragó József magiszter. Budapest, 3311. -f- 332—333: Megemlékezésül, [aláírás:] La Fontaine Irodalmi Társaság. 63 Weöres Gyula, KSV 16(1936): 100—101. 64 Papp István, Finnország. Magyar Szemle Társaság. Kincsestár 24. Budapest 1938. 80 1.; 76.
