Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399

A KALEVALA ÉS A MAGYAROK 411 nem volt hiábavaló: Kosztolányi, Gulyás Pál, József Attila, Áprily Lajos, napjaink s a közelmúlt írói-költői közül is nem egynek a müvei tanúskodnak a Kalevala hatásáról. Voltak ugyan elmarasztaló (és joggal elmarasztaló) kritikák is, de ezek nem változtattak azon a tagadhatatlan tényen, hogy a Kalevala V i k á r fordításában került be, és hogy Vikár fordításában bekerült a köztudatba, és jelképezte már a 20-as években a finn irodalmat és a finnséget. Erre emlékezve vegyük majd kézbe a Helikon Kiadó új, jubileumi Kalevalakiadását. Amikor 1889-ben Vikár Béla Karjalába utazott, Pétervárt is útba ejtette, hogy Zichy Mihállyal a Kalevala új fordításának illusztrálásáról egyezkedjék.55 A cár azonban nem adott szabadságot udvari festőjének a feladat elvégzésére. A tervvel azonban — illusztrált Kalevala ! — új fejezet kezdődött a hazai Kalevala történetében, — sőt bizonyos értelemben a finnekében is —, mert a nyelv- és irodalomtudományok köréből kilépve a Kalevala mint műalkotás helyet követelt magának más művészetekben is.56

Vikárt a gondolat nem hagyta nyugodni, és 1905-ben a Kalevala-tárgyú festményeiről, grafikáiról már nálunk is híres Akseli Gallen-Kallelát környékezte meg.57

Igen, bármennyire hihetetlenül hangzik is, a Kalevala festő által illusztrált kiadásának ötlete magyaroktól származik. A. Gallen-Kallelának egy 1907 februárjában Budapestről keltezett leveléből idézek: „Meghívásra jöttem ide, hogy a magyar Kalevala-fordítás illusztrálásáról tárgyaljak. Bizony, meglehetősen botrányos ránk nézve, hogy a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium teszi meg az első lépést. . . . Az már bizonyos, hogy ha a finn állam nem vállalja a költségeket, akkor vállalja a magyar. Én magam még nem döntöttem véglegesen, mivel a feladat olyan nagy, hogy érdemes megfontolni."58

Vikár 1909-es Kalevalája „dísztelen" maradt, de az egy évvel korábban kiadott „Kullervó énekei"-t A. Gallen-Kallela munkái díszítik. Ez a könyv több szempontból is különlegesség. Első ízben jelent meg magyarul bizonyítéka annak, hogy a finn népköltészet nem merült ki Lönnrot gyűjtéseivel. Nem a lönnroti Kalevala Kullervo-énekeinek „különkiadása" ez, hanem annál több. Szerkesztője ,,Krohn Gyula, jeles finn tudós és költő, az összehasonlító népköltés-búvárlatnak egyik alapvetője" — írta Vikár a bevezetőben, — aki a Régi és Új Kalevala után „felfedezett új részletekkel 55 A. O. Väisänen, Béla Vikár (1859—1945). KSV 25—26(1945—1946): 277—280; 278; Vikár Béla, A Kalevalától a Párducbőrös lovagig. Magyar Néprokonsági Szemle 25/1: 31—35. Budapest 1942. ápr.; 31, 32. 66 Aivi, Gallen-Kallela, Sata vuotta Kalevalán kuvittamisen historiaa. Kuvaessee. In: Juhla-Kalevala ja Akseli Gallen-Kallelan Kalevala-taide. Juhla-Kalevalan toinen painos. Helsinki 1983. 591 1., 439—585: Aivi Gallen-Kallelan kuvaesseitä; 442—451; 50. jegyzet i. m. 121: Aineistoa Kuva-Kalevalaan; Szverle Mária OTDK-dolgozata (ELTE, Budapest 1983): Kalevala-illusztrációk a finn művészetben. 21 1. (kézirat). 57 Kerttu Kannás, Akseli Gallen-Kallela magyarországi kapcsolatai. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítási katalógusában Budapest 1982. okt., 6. old.: „Magyarország és Gallen között az első kapcsolatfelvétel természetesen [kiem. — Sz. E.] a Kalevalán keresztül történt." „Említésre méltó, hogy Magyarország kezdeményezte a Kalevala illusztrálását, vagyis annak konkrét megvalósítását. Finnországban igazából még a tervezésére sem gondoltak." 58 56. jegyzet i. m. 446—447: Heimoveljet Kalevalán asialla. Ugyanezt a levelet idézi Kerttu Kannás is (57. jegyzet i. m. 10) a Nya Pressen 1907. márc. 22-i számából.