Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399

A KALEVALA ÉS A MAGYAROK 409 nyelvű Kalevala-fordításrészletek47

és a néhai V. I. Litkin is a magyar Kalevala ismeretében tervezte a finn eposz finnből zürjenre fordítását.48 Lengyelország egyik legnagyobb Kalevala-gyűjteménye egy ott élő idős finn-barát magyar tulajdonát képezi.49 1885-ben, a Kalevala 50 éves évfordulójára, a ,,finn Homérosz napja alkalmából" ,,a nagy Északi fény" tiszteletére a Finn Irodalmi Társaság táviratot kapott a ,,Duna partján élő rokon"-tól.50

Az aláírók névsora nem érdektelen: a hazai fennománok élgárdája képviseli a hazai fennománia „tűzfészkeit": az Akadémia nevében Paavo [sic !] Hunfalvy, az I. Osztály elnöke írta alá. Születésének 175. évfordulójára emlékezni aligha adódhat méltóbb alkalom a 150 éves Kalevala tiszteletére rendezett akadémiai emlékülésnél ! A következő aláíró Barna Ferdinánd volt a Kalevala fordítójaként, majd a Kisfaludy Társaság nevében Paavo [sic !] Gyulai elnök, aztán az egyetem finnugor docense, Jooseppi [sic !] Budenz következett. Hunfalvy elképzelése szerint Budenz, majd utódja, Szinnyei keze alatt nevelődtek azok a névtelen tanár-seregek, akik az egyetemen kötelező tananyaggá vált Kalevala ismeretét és a finn népköltészet szeretetét, az irántuk tanúsított lankadatlan érdeklődést tovább plántálták tanítványaikba. Budenz külön Kalevala-fordítói szemináriumot tartott, buzgón biztatta tanítványait a fordításra51

s Vikár Bélát nem is eredménytelenül. Bár Lönnrot maga nyíltan hirdette, hogy a Kalevala nyelvezete nem az eredeti gyűjtések nyelvi állapotát tükrözi, hanem egy általa kialakított — mai szóval élve — „össznépi nyelvi normát",52

Vikár mégis így fogalmazta meg célját: „Valamint a Kalevala nyelve a legtisztább és legszebb finn népnyelv, úgy magyar fordításának is arra kell törekednie, hogy a magyar népi nyelv franciáknál. In: Petőfi a világirodalomban. Petőfi-könyvtár 27—28. Budapest 1911. 43—121; 83, 85. «Rauni Puranen, Kalevalán käännökset. KSV 64(1984): 195—197; 197: 1983, Alpha A. Diallo (1952—1984), Kalevala e Fulbheyá Elias Lönnrot e Alfádyo Mokaheere Firi fensiti: — . Printed in Hungary. Alfa Afrikánus Editions 1983 174 p., 1 map and 4 col. plates (from paintings by Akseli Gallen-Kallela). Lyhennelmä, n. 8000 säettä. Alpha Diallo Magyarországon (Vecsésen) élt. Rácz István Kalevala-fordítását használta föl. A pular nyelvet (nyelvjárása a fulfulde) kb. 15 millió ember beszéli 9 afrikai országban. 48 Szíj Enikő, V. I. Litkin (1895—1981). Egy komi tudós halálára. FilKözl. 28(1982/4): 518—527; 523. 49 Lippóczy Norbert mezőgazdász 1925-ben járt tanulmányúton Finnországban. L. interjú vele: Finnország mezőgazdasága. Fenno-Ugria [1. 40. jegyzet] Helsinki 1925/2: 145—152. 60 15 vuosikymmentä. Kirjallisia dokumentteja erään seuran [Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran] historiasta. SKS Tóim. 368. Helsinki 1981. 128—129: Sähketervehdys Unkarista. 51 Pl. Lakó György, A Kalevala mint a finn—magyar tudományos kapcsolatok forrása. NylOK 26(1969): 99—111; 106—107 kk. idézi Antti Jalavát (Unkarin maa ja kansa. Helsinki 1876. 303); Simonyi (Steinert) Zsigmond levele Budenz Józsefnek 1872. jún. 12-én: „. . . A Kalevalából mindössze is csak az első rúnót olvastam el eddig" (Rubinyi Mózes, Simonyi Zsigmond levelei Budenz Józsefhez. NyK 53(1952): 277.) Erre hivatkozva írja félreérthetően Zsirai Miklós (Simonyi Zsigmond emlékezete. NylOK 5(1954) : 465—481; 470): „Mesterének tett ígérete szerint Kalevalá-t fordít, finn közmondásokat állít össze, finnül tanul". 52 Idézi Lauri Honko (60. jegyzet i. m. 12) : ,,runoja on pidettävä pyhänä perintönä, jotka kanteléén ohella olemme saaneet esi-isiltämme perinnöksi. Tältä kannalta katsoen ne on mikäli mahdollista tehtävä yleisesti käsitettäviksi; on pyrittävä saattamaan ne sellaisiksi, että koko kansakunta voi niitä lukea, mikä ei suinkaan tapahdu, Jos tavoitellaan vähäisiä murre-eroavuuksia".