Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)
Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369
388 VÁSÁRY ISTVÁN 5. Az Iböá víznév etimológiája szintén nem világos, de szerkezete igen. Az löäk és Ibläy víznevek megléte mutatja, hogy valamilyen képzett szóról van szó. Az iö vagy iöä alapszót nem tudom megfejteni. A baskír helynévszótár az löäk etimonjául az iöäk, üöäk 'jio>K6HHa [üreg, mélyedés]' szót adja meg,69 de a szót a baskírból nem tudom adatolni. Talán lehet, hogy az ó'störök *Öz Völgy5 szó baskír *üö, *iö különféle baskír származékaival állunk szemben (az oz szóra és származékaira 1. fentebb a Väräa szó tárgyalásánál). Az öt javasolt baskír—magyar helynév egyeztetés közül tehát két név a baskír nyelv csuvasos nyelvi rétegéből származik (QondoroS, Űkereete), egy török alapon magyarázható (BikäS), kettőnek az etimológiája nem tisztázott (MagaS, löaá), de mind az öt név, -§ végződése révén jól beleillik a baskír személy- és helynevek rendszerébe. Vizsgálódásaink végére érve, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a baskír—magyar kérdés nyelvi aspektusára vonatkozó hármas kérdésfeltevésünkre mindhárom esetben negatív válasz született: 1. A baskír fonémarendszer sajátságai nem magyar nyelvi hatásra alakultak ki; 2. a baskír nyelvben nincsen magyar jövevényszó; 3. Baskíria földrajzi nevei közt magyar eredetű nem mutatható ki. Ez a kutatás helyzete ma, de elvileg nem kizárható, hogy a baskír dialektológiai és toponímiai kutatások jelentős előrehaladtával az utóbbi két kérdésre pozitív válasz születhetik meg. Annyit azonban már most is előlegezhetünk, hogy ha magyar elemek előkerülnek a baskírban, ez mindössze pár szóra terjedne ki, tehát igen kisméretű hatásról tanúskodnék. De addig is, míg ilyen hatást nem tudunk kimutatni — és jelenleg nem tudunk — nyelvi egyezések a baskír—magyar történeti kapcsolatok bizonyítására nem használhatók fel. VÁSÁRY ISTVÁN The Linguistic Aspect of the ,,Bashkiro-Hungárián Complex" by ISTVÁN VÁSÁBY The connection of the data of the Muslim sources concerning the Bashkirs and Hungarians with those of the western travellers of the Mongol period (Julianus, Piano, Carpini, Rubruk) appeared in the 18th-century European scholarship, and since then the most diverse théories hâve corne about concerning the possible historical links between the Bashkirs and Hungarians. The hypothèses range from the theory of the total identity of the two peoples to that of the total négation of any contacts between them. The présent article does not aim at a definite solution of the whole complex which seems impossible at the moment. Instead, the author endeavours to scrutinize the linguistic aspect of the problem irrespectably of the évidence of the médiéval Muslim and Western sources. The questions are treated in a threefold grouping: I. Can any Hungárián effect be detected in certain peculiarities of the Bashkir sound System ? IL Are there Hungárián lexical borrowings in Bashkir ?, and III. Are there geopraphical names in Bashkiria having Hungárián origin î Ail three questions hâve often been answered in a positive way, but the author of the présent article cornes to the conclusion that the présent state of research does not allow any positive statement. Ail former attempts at a positive answer must be discarded. In principle, of course, it cannot be excluded that the advancement of Bashkir dialectological and toponymical research will enable us to give positive answers to the latter two questions. But tili that time no linguistic évidence can be put forward in support of the alleged Bashkiro-Hungárián historical contacts -69 ST 54.
