Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)
Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369
376 VÁSÁUY ISTVÁN is megtalálhatók a csuvasban.20 A tatár nyelvjárási lap fir 'síkság, sík vidék' kifejezés lap szava közvetlenül, vagy csuvas közvetítéssel származik a cseremiszből. Az ugyancsak tatár nyelvjárási lapèïq 'puha, gyenge, ernyedt, lappadt (izomról)' szó a csuvasból való átvétel, az uráli tatár nyelvjárásban ismert a lapag, läp-läpaq, läpäk, läpäää szó.21 Ezek után világos, hogy a baskír alakokat csak valamilyen környező finnugor nyelvből való átvételként magyarázhatjuk. Űgy tűnik, hogy a lapaq, läpäk alakok közvetlen átvételek a votjákból,22 míg a többi formát baskír képzésként magyarázhatjuk. Mivel az -aq, -äk képző rendkívül gyakori a baskírban, egy lapaq, läpäk forma képzettnek látszik, s az elvont lap alapszót más formánsokkal is ellátják. De nem kizárt annak a lehetősége sem, hogy a baskírban ugyan nem adatolt, de a tatárban, csuvasban, cseremiszben és votjákban meglevő lap alapszó is megvolt a baskírban, s ez esetben a lapaq formát is már baskír képzésként magyarázhatjuk. Akár így, akár úgy van, a baskír lapaq szó és családja végső soron a votjákból származik, s magyar átvételre gondolni itt módszertanilag teljesen elhibázott. Az uráli tatár lapaq stb. alakok valószínűleg a baskírból való átvételek. Végül megjegyzem, hogy a baskír lapaí alak, mely a magyar lapossal annyira összecseng, belső baskír képzés, egy denominális -8 képzővel, mely eredetét tekintve független a magyar -s [o: -8] képzőtől, s melyet a későbbiekben, a baskír helynevek elemzése során még tárgyalni fogok. 3. Baskír nyj. laStayïw, luitay'iw 'paccecTbCfl, 6biTb MeAJiHTenbHbiM HenoBopOTJiHBbiM [elterpeszkedni, késlekedőnek, lomhának lenni]' (Mirzanova, Finno-ug. él. 286). Az adat nem szerepel a baskír tájszótárban, de, ha Mirzanova adata tényleg létezik is, a magyar lusta szóból való eredete bizonyíthatatlan, ugyanis maga a lusta szó is a magyarban ismeretlen eredetű (1. TESz. II, 800). 4. Baskír 8äp 1. 'ôbicrpbiH, 6érjibiM [gyors, röpke]' 2. 'xopóiiiHH,3aMeMáTeJib-Hbiií [jó, jelentős]' (BRS 668). A baskír köznyelvi Säp szó megvan a kazáni tatárban és a csuvasban is, valószínűleg a baskír és a tatár alak a csuvasból származik. A baskír Mp szót tehát közvetlenül a magyar szép-bői származtatni lehetetlen. Más kérdés, hogy maga a magyar szép szó eredete tisztázatlan, finnugor etimológiája nem meggyőző (MSzFgrE III, 581—2), és egy csuvasos nyelvből való eredeztetése szintén bizonytalan, mivel a csuvas szónak sincs az eredete tisztázva.23 5. Baskír säwkä 'rájiKa' [csóka] (BRS 497). A szó a kazáni tatár cäwkä és csuvas cavka szavakkal egyezik, s éppúgy hangutánzó szavak, mint a magyar 20 Rédei—Róna-Tas. NyK 82 (1980): 127 szerint a csuvas lap a votjákból jött. — Asmarin VIII. a következő csuvas alakokat közli: lap (22), lap-lapSak 'coBepmeHHO nJiocKHH, HH3KHH [teljesen lapos, alacsony]' (23), lapa 'HH3MeHH0CTb; jicoKÖHHa, JioiujiHa [síkság, bemélyedés, kis völgy]' (25), laptak (34) és laptak 'IIJIOCKHH [lapos]', lapcäk, lapcaSka, lapëaka (36), lapëa (37), lapêaka (38), läp (110). — A csuvas, votják és cseremisz szavak egymáshoz való viszonyára 1. még Munkácsi. NyK 21 (1887—90): 122; Wichmann. MSFOu. 21 (1903): 149; Räsänen. MSFOu. 48 (1920): 249—50. 21 A lap és lapsïq szavakra 1. TRS 349. — Kaz. tat. nyj. lapaq, läp-läpaq, läpäk, läpäSä (uráli tat. Permi ter.) 1. 'HH3KHH, Hanp., o ne^eriOM XJieÖe [alacsony, pl. a sült kenyérről]', 2. 'MejiKHií — o nocyae [kicsi — az edényről]' (TTDS 290, 294, 295). 22 Vö. Räsänen. MSFOu. 48 (1920): 249. — A baskír adatoknak a magyarral való közvetlen összekapcsolását ellenezte már Mészáros, Magna Ungaria 135 is, de a török és finnugor adatok közti pontos összefüggést nem tárta fel. 23 A török eredeztetésre 1. Róna-Tas A.. NytudÉrt. 58: 174.
