Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Vásáry István: A baskír–magyar kérdés nyelvi vetületben [The Linguistic Aspect of the „Bashkiro–Hungarian Complex”] 369

A BASKÍR-MAGYAR KÉRDÉS 375 1. Baskír déli nyj. (Badi'w) läp '3afl*íHH CJiefl [nyúl lábnyoma]' (BHH II, 164), quyan labe '3HMHHÎÏ 3afl*ibfl Tpona [téli nyúlösvóny]' (Mirzanova, Finno-ug. él. 285). Ezt a läp, láb szót, mely a baskírban egy lap, lab-ból keletkezhetett, Mirzanova a magyar láb szóval veti egybe. A két szó között jelentéstanilag nagy különbség van. A magyar szó bizonytalan eredetű; bár ősisége kétségtelen, biztos finnugor, esetleg uráli etimológiája nincsen (MSzFgrE II, 384). A baskír nyj. läp magyar Zá6-bal való kapcsolata jelenlegi ismereteink szerint bizonyíthatatlan. 2. Baskír keleti nyj. lapaq, läpäh (Kübäläk, Qïoll), lapaqay (QïSïl, Äy), lapaldaë (Salyot) 'täpäsäk [alacsony]' (BHH I, 152); déli nyj. lapaq (Urta, Haqmar, Dim), lapaè (Böryän, Haqmar) 'HH3K0p0CJibiH [alacsonynövésű]', lapta (Dim) 'iiiHpOKHH, HHSKHH [széles, alacsony]' (BHH II, 161—2).18 Ezt a baskír szócsoportot Mirzanova a magyar lapossal veti egybe, magyar átvételről azonban itt szó sem lehet. A magyar lapos szó töve, a lap uráli eredetű, mely majdnem minden uráli nyelvben megvan, eredeti vagy különböző képzett formákban (MSzFgrE II, 387—8). A lap 'alacsony' szó megvan a votjakban és a cseremiszben, a lapäg, lapok, lapeg képzett alak pedig több votják nyelvjárásban szerepel.19 A

lap szó akár a votjákból, akár a cseremiszből átkerülhetett a csuvasba, ahol 'sík, lapos hely'-et jelent. A szónak különböző képzett formái Mészáros, Magna Ungaria Mirzanova, Finno-ug. él. Mirzanova, Juznyj dialekt Mirzanova, O drevnih NRS Paasonen PhTF Radloff Sattarov, Antropotop. Serebrennikov, K voprosu Serebrennikov, O priëinah Sevortjan ST TUS TTDS Mészáros Gy., Magna Ungaria. A baskír—magyar kérdés. Budapest 1910. C. 0. MHpwaHOBa, OHHHO-yropcKne ajieMeHTfai B roBOpax 6auiKHpcKoro íi3biKa. Apxeojiorníi H 3THorpad)HH EaniKHpHH IV(y$a 1971): 282-6. C. 0. MHpwaHOBa, K)>KHbifi ^HajieKT SaimaipcKoro íöbiKa. MocKBa 1979. C. 0. MHp>KaH0Ba, O flpeBHHX 3TH0-fl3bIK0BbIX CBH3HX 6aniKHp H BeHrpoB. CoBeTCKan TíOpKOjioraíi (1981/1: 37— 48. HoraficKO-pyccKHH cjiOBapb. MocKBa 1963. H. Paasonen, Csuvas szójegyzék. Budapest 1908. Philologiae Turcicae Fundamenta I. Aquis Matthiacis (Wiesbaden) 1959. W. Radloff, Versuch eines Wörterbuches der Türk-Dialecte I—IV. St. Petersburg 1893—1911. T. 0. CarrapOB, Tatarstan ASSRnüi antropotoponimnarï. Kazán 1973. B. A. CepeöpeHHHKOB, K Bonpocy o CBH3H öaiiiKHpCKoro ji3biKa c BeHrepcKHM. AKTyajibHbie npoÖJieMbi öauiKupoBe-Aerow (Y$a 1963): 1—23. B. A. CepeöpeMHHKOB, O npH^HHax npeBpameHHH Haïajib-Horo s B h B ôaiiiKHpcKOM H3biKe. CoBeTCKaa TIOPKOJIO-rw 1973/2: 10-15. 3. B. CeBopTHH, STHMOJiormecKHH cjiOBapb TK>PKCKHX ÍI3HK0B I—III. MocKBa 1974—80. CnoBapb TonoHHMOB EauiKHpcKOÖ ACCP. Basqort ASSR-nïn toponimdär hüSlege. Y(J)a 1980. TaTapcKO-pyccKHH cjiOBapb. Mocxfia 1966. Tatar telenen dialektologik süzlege. Kazan 1969. 18 Mirzanova, Finno-ug. èl. 286 egy lapa& alakot is idéz, de ez a szó, egy läpä& mellékalakkal együtt csak 'huqïr seben [apró légy, muslica]' jelentésben van meg a keleti, kübäläk-i nyelvjárásban (BHH I, 152), tehár szavunkhoz nem kapcsolható. 19 Wichmann. FUF 7 (1907): 42.