Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Szij Enikő: A korkülönbség kifejeződése a finnugor nyelvek rokonságneveiben III. [cirill] 37

38 SZÍJ ENIKŐ 2. az ugyanazon nemzedékbe tartozókat fiatalabbakra és öregebbekre osztja. Ilyen a mai magyar bátyám, öcsém, nővérem, húgom (G°, azaz velem, Egóval azonos nemzedék). A szülők nemzedékéből való a norvég-lapp példa : aekke 'az apa bátyja* goas^ke 'az anya nénje' caecce 'az apa öccse' muotta 'az anya húga' de : siessa 'az apa lánytestvére' aeno 'az anya fiútestvére' vielHja 'fiútestvér' oabba 'lánytestvér' A nemzedéken belüli viszonylagos öregbség számontartása a finnugor nyelvekben — a közhiedelemmel ellentétben — felettébb ritka, és akkor sem problémamentes jelenség. A magyar szóhasználatnál hangsúlyozni kell a mai jelzőt, mert a magyar anyanyelvűek körében még köztudott, hogy a bátyám az ún. falusi terminológiában5

(az idős emberek szóhasználatában itt még ma is) az ún. osztályozó terminusok közé tartozik, s mint ilyen a csúszkáló nemzedékszámításnál tárgyalandó, mert egyaránt jelentette az Ego idősebb fiútestvérét (G°) és az apa fiútestvérét (G+1). A

bátyám 'idősebb fiútestvérem' jelentésén kívül keresztnévvel együtt széles körben használatos a mai köznyelvben, de csak a férfiak szóhasználatában és nem az azonos nemzedékbeli idősebb, hanem az egy-két nemzedékkel idősebb férfiak familiáris megszólításaként. A néném a bátyámmal azonos helyzetű nőrokont jelentő terminus volt, ma már csak a nagynéném alakban él tovább, s ennek oka a férfiakban ( ! ) keresendő — legalábbis Szabó T. Attila szerint : „Minthogy az idősebb nőtestvére k kapva kaptak a kor jelölés szempontjából közömbös nővér szón [1840 táján „újított" szó lánytestvér' jelentéssel], és ebben követték őket a koremlegetésre kórosan érzékeny női hiúság előtt kaján udvariasságból készségesen hódoló férfiak is, a korkülönbséget kellemetlen kíméletlenséggel jelző néne szó figyelmen kívül hagyásával ... a nővér . . . szóval éltek."6 Nem is sokkal később azonban a nővér 'idősebb lány testvér' jelentést vett föl, és ma is így használatos. A fiatalabb testvérek jelölésére szolgáló öcsém, húgom története az etimológiai vonatkozásoktól eltekintve, csak a jelentéstörténetükre nézve is sokkal bonyolultabb.7

Alább egy fiútestvér és egy lánytestvér szóhasználata látható : a megnevezésben nemcsak a megnevezett neme és kora, hanem a megnevező neme és kora is szerepet játszott. A férfi (férji) szóhasználat vált általánossá (az öcsről 1. még 8.4.) : a fiúnak bátyám 'idősebb fiútestvére' a lánynak bátyám 'idősebb fiútestvére' öcsém 'fiatalabb fiútestvére' arám 'fiatalabb fiútestvére' néném 'idősebb lánytestvére' néném 'idősebb leánytestvére' 8 Bodrogi Tibor, A magyar rokonsági terminológia vizsgálatának néhány kérdése. — Műveltség és hagyomány III. Budapest 1961. 139—148, angolul AEthn. 11 (1962): 273-291. 6 Szabó T. Attila, A

nővér és vérei. — Anyanyelvünk életéből. Kriterion, Bukarest 1970. 142-144; 143-144. 7 J. Lőrinczi Réka, A magyar rokonsági elnevezések rendszerének változásai. Kriterion, Bukarest 1980. 26-41.