Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Szij Enikő: A korkülönbség kifejeződése a finnugor nyelvek rokonságneveiben III. [cirill] 37

A korkülönbség kifejeződése a finnugor nyelvek rokonságneveiben III. rész* 8. „Az oldalági rokonság kiindulópontja a testvéri viszony . . ."x

— az egyeneságiak testvérei és ezek gyermei alkotják Ego oldalági (vér)rokonságát. Az oldalági rokont Egoval összekötő rokon (a leg)végső soron mindig egyenesági rokon. Az alábbiakban az oldalági rokonokat megnevező/megszólító terminusokat vizsgáljuk meg abból a szempontból, kifejeződik-e bennük, és ha igen, akkor minek köszönhetően fejeződik ki a kérdéses rokon kora. Egyúttal arra a kérdésre is keressük a választ, hogyan értelmezendő ez a kor, ún. biológiai avagy ún. társadalmi kor-e. A korjelölésnek eleve három típusával számolunk : 1. a csak nemzedékre utalással,2 2. a nemzedéken belüli viszonylagos öregbség3

nyilvántartásával és 3. a nemzedék fogalmát gyakorlatilag, a szó köznapi értelmében nem ismerő ún. csúszkáló nemzedékszámítással.4 8.1. A grammatikai motiválatlansággal jellemzett tőszó-terminus az oldalági rokont 1; az egyenesági összekötő rokon nemzedékébe sorolja, pl. f. eno "anyai nagybácsi' — róla csak annyit tudunk meg, hogy ha egyszer J

az anya fiútestvére", akkor vele egy nemzedékbe tartozik, de hogy idősebb-e vagy fiatalabb nála, erre a terminus riem utal. Korát a helyi szokásoknak (pl. a testvérek száma, a testvérek közötti szokásos korkülönbség stb.) megfelelően találgatni lehet. Ilyen terminusok főként a balti-finn nyelvekben és a komiban fordulnak elő, * I. rész - NyK 84 : 381-391, II. rész - NyK 85 : 435-447. Az oldalági rokonságnevek szerkezeti-szemantikai elemzésének szempontjai azonosak az egyeneságiakéval, 1. 5. Az idézett nyelvi anyag forrását 1. NyK 81 : 371 — 382, 84 : 165 —188. A betűszimbólumok föloldását 1. NyK 81 : 272, ehhez kiegészítésül : eh — a gyerekek. 1 Szilágyi László, A rokonságnevek a hajdúnánási nép nyelvében. Magyar Népnyelv 4. Debrecen — Kolozsvár 1942. 337 — 362. A szerző figyelemre méltóan osztályozza a vérrokonságot (337) : Egyenesag. Egyenlő oldalág (a testvérek és a testvérek gyerekei egymáshoz viszonyítva). Egyenlőtlen oldalág (a szülők testvérei a gyerekekhez viszonyítva). 2 Wolfgang Steinitz, A finnugor rokonsági elnevezések rendszere. NylOK 57 : 321-334. 3 L. az I. részben. M. Markelov terminusa : cpaBHHTejibHoe CTapmHHCTBo. 4 L. I. rész. Az ott említetteket két újabban megismert szakkifejezéssel lehet kiegészíteni. A csúszkáló nemzedékszámítással jellemzett rokonságnév-rendszert I. N. Szmirnov «rpynnoBan CHCTeiwa poflCTBa» (MepeMHCbi. Ka3aHb 1889. 127) névvel illeti. Máshol (MopßBa. Ka3aHb 1895. 142—143) így ír : «KaK BOTHKH H Mepejvwcbi, Mop,a;Ba pa3JiHHaeT flaJiee He cTeneHH po#CTBa, a OTHOIIICHMH B03pacTa».