Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Gósy Mária: A beszédmegértés kezdetei [The Beginnings of Speech Perception] 23

A BESZÉDMEGÉRTÉS KEZDETEI 33 azt, hogy a gyermek beszédmegértése oly módon tudatosodik, hogy a globális percepció az addigi értelemben megszűnik (feltételezve természetesen, hogy a gyermek anyanyelve szókincsének megfelelő hányadát, valamint a grammatikai szabályszerűségeket az életkorának megfelelő fokon már ismeri). A gyermek az elhangzó közléseket részleteiben is érti, alapjaiban kialakult a felnőttre jellemző beszédmegértési folyamat. Az eltérés a felnőttétől természetesen még jelentős, sokkal nagyobb mértékű ekkor a beszédmegértési folyamát alsóbb szintjeinek részvétele a megértésben, mint például az asszociációs mezőké. Kísérletet terveztem 10 fő 10—13 éves gyermekkel, amelyben azonos zaj/jel szint mellett értelmes szavakat és logatomokat kellett visszamondaniuk. Elemeztem a reakcióidejüket (az elhangzás és a visszamondás megkezdése között eltelt időt), valamint azt, hogy mit mondtak vissza. A felnőttek eredményeivel összevetve a következőket tapasztaltam : a) a gyermekek reakcióideje sokkal rövidebb — ennek nyilván pszichológiai vonatkozásai is vannak ; b) nincs olyan lényeges eltérés a reakcióidőkben a szavak és a logatomok visszamondása között, mint a felnőttek esetében ; c) a szavak visszamondása megegyezik a felnőttekével, egyik-másik gyermek esetében kissé bizonytalanabb ; d) a logatomokat a gyermekek legnagyobbrészt logatomként mondták vissza, ellentétben a felnőttekkel, akik a logatomok elhangzásakor is értelmes szavakat igyekeztek visszamondani és e) a gyermekek visszamondásában nem volt különbség a logatomok között, míg a felnőttek esetében döntő szempont volt a lógatom fonotaktikai struktúrája, hogy ti. megfelelhet-e az és milyen mértékben a magyar nyelv hangsorépítési szabályszerűségeinek (Gósy 1982b). Az anyanyelvi percepciós bázis kialakulása alighanem nyelvenként változó. Angol anyanyelvűek esetében szinte a 12 éves korig tolódik ki ; a hangsúly és a dallam felismerése 2—3 éves korban még igen rossz, a fonotaktikai elrendeződések azonosítása kb. 4 éves korra alakul ki (Clark—Clark 1977). Menyük szerint a beszédelsajátítás egyrészt 4—5 éves kor körül, másrészt a pubertás előtt „fejeződik be" (1971. 48). Magyar anyanyelvű gyermekekkel erre vonatkozó kísérleteink nincsenek ; a szakirodalom empirikus adatai arra engednek következtetni, hogy a 6—10 éveseknek viszonylag szilárd a percepciós bázisuk. A percepciós bázis kialakulása — az általános tendenciák mellett — nagy egyéni különbségekkel járhat : egy-egy életkori szakaszban az egyébként ép hallású, jó intelligenciaszintű gyermekek beszédmegértése feltűnően eltérő lehet. Két azonos korú, a szinuszos hanggal történt hallásvizsgálattal azonosan ép hallásúnak nyilvánított gyermek beszédmegértése nem feltétlenül azonos. Ezek a különbségek pedig sokféle következményt vonnak maguk után. Kísérleti adataim szerint (Gósy 1984) mindenekelőtt az írás, olvasás elsajátítására, a későbbiekben pedig kimutathatóan az idegennyelv-elsajátításra vonatkozólag. 6 és 16 évesekkel végzett kísérletemben csökkenő hangerősséggel mondott szavakat (amelyeket jobb fülbe, fejhallgatón keresztül adtam) kellett a gyermekeknek visszamondaniuk. Az eredmények a következők : hallás, néha beszédhallás még mindig létezik, amikor beszédmegértés már nincs ; a beszédmegértés szoros összefüggést mutat az írás-olvasás, idegennyelvtanulás készségével : minél magasabb szintű a beszédmegértés, annál könynyebb az írás, olvasás, illetve az idegen nyelv elsajátítása ; a beszédmegértés — feltehetően elsősorban 6 éves kor előtt — fejleszthető. GÓSY MÁRIA 3 Nyelvtudományi Közlemények 86/1