Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Gósy Mária: A beszédmegértés kezdetei [The Beginnings of Speech Perception] 23

A BESZÉDMEGÉRTÉS KEZDETEI 29 Egy alkalommal teljesen monotonon mondtam a hinta-palinta hangsort ; legnagyobb meglepetésemre a gyermek pontosan ugyanúgy reagált, mint az előzőekben. A reakció csupán egyetlen esetben nem következett be : amikor monoton hangon különböző szavakat mondtam, amelyek csak szótagszámban egyeztek meg az eredeti hangsorral. Ebben az életkorban a gyermek már „bonyolultabb" felismerésekre is képes, pl. az édesanyja ,,hello"-ját elkülöníti idegen férfi és nő ,,hello"-jától (Menyük 1971. 43). Saját gyermekeimről hathónapos koruk után számos fel­jegyzésem van, amelyek mindegyike a szegmentális szerkezet dekódolásáról tanúskodik. Az azonban, hogy egy adott beszédhelyzetben melyiknek van elsősége a megértés számára, ti. a szegmentális vagy a szupraszegmentális tényezőknek, az ekkor, de még jóval később is, elsősorban a beszédhelyzettől függ. Kissé eltér ettől Fourcin véleménye, aki szerint a tonális nyelveket elsajátító csecsemő az ún. tonémák alapján végzi a megkülönböztetéseket, míg a nem tonális nyelveket elsajátítok a spektrális eloszlásukban különböző szegmentumok alapján (1978. 55). 6. A tulajdonképpeni beszédmegértés akkor kezdődik, amikor a gyermek bizonyos jeleknek és ezen jelek legegyszerűbb viszonyának konvencionális tartalmát elsajátította. Ez az anyanyelvi percepciós bázis kialakulásának kezdete. Fontos kérdés a produkciós és a per­cepciós rendszer kapcsolata az egyes életkori (fejlődési) szakaszokban. Döntő ugyanis a beszédmozgások során szerzett tapasztalat és ezek akusztikai következményeinek egyidejű megfigyelése a beszédpercepció számára. Pszicho­lógiai megfigyelések szerint a fogalom jeltartalmának megértése előtt kialakul egy „beleérzés" a helyzet összértelmébe és hangulati tartalmába. Ez ősibb, mint a beszédmegértés. Ebből alakul ki az ún. globális percepció, amellyel egyéves kor táján, tehát nagyjából a holofrázisok időszakában jellemezhető a gyermeki beszédmegértés. Lényege, hogy a hallási információ felfogása a maga egészében történik, amelybe a szegmentális, szupraszegmen­tális hangszerkezeten kívül az adott szituációra jellemző egyéb tényezők : az extra- és paralingvisztikaiak tartoznak bele. Ez a komplex megértés azon­ban minőségileg (és mennyiségileg is) más, mint az idősebb csecsemők per­cepciója. Amikor a Ne nyúlj a késhez! vagy a Vigyázz, mert le fogsz esni! közlések elhangzanak, a gyermek ebben csak a veszélyhelyzetet ismeri fel, s messze nem a mondatstruktúrát elemzi ki. A beszédmegértés finomodását, vagyis a szegmentális és szupraszegmentális szintek akusztikai paramétereinek összekapcsolódását a nyelvi funkcióval, nyelvi tartalommal, a gyermek beszéd­produkciója egyre jobban tükrözi. Például, amikor motoros korlátainál fogva a hallott szót ugyanúgy realizálni nem is tudja még, de a hallotthoz leg­hasonlóbbat kívánja ejteni, például a szótagszám egyeztetésére törekszik. így lesz a cipő korábbi pő alakjából pőpő (vö. MacNeilage 1981. 19). Az ún. telegrafikus beszéd időszakában, tehát kb. kétéves kor körül ez a globális percepció tovább finomodik ; mind kisebb szerepet kapnak a nem nyelvi tényezők, s egyre kisebb kontrasztokkal valósul meg a gyermeki beszédfelismerés. A gyermek tökéletesen elkülöníti anyanyelvét idegen nyel­vektől (Kassai 1979) ; egyre jobban próbálkozik a hangsorok elemzésével. Hosszabb szekvenciából is tudatosan azonosítani igyekszik a számára ismertet. Nem beszédhangok megkülönböztetését és azonosítását végzi ugyan el, hanem a globális percepción belül stratégiákat alkalmaz a megértéshez. Nevezhet-

Next

/
Thumbnails
Contents