Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Gósy Mária: A beszédmegértés kezdetei [The Beginnings of Speech Perception] 23

28 GÓSY MÁRIA változására, mint a fölött (Menyük 1971. 39—40) ; az 500 Hz alatti frekvenciákra pedig különösen érzékenyek (Fourcin 1978). Ugyancsak szinuszos hangokkal vizsgálták az életkorral együtt változó észlelési érzékenységet. Erősségük 40—50 dB volt. A négyhónaposak a 800 Hz-es hangtól csak a 4000 Hz-eset, az öthónaposok a 800 Hz-estől a 3000 Hz-eset, a hathónaposok pedig már a 2000 Hz-eset is el tudták különíteni (Pauka 1980. 120). Az emelkedő és az eső dallam közti különbséget már kéthónaposok is észlelik (a kérdéses dallamot a [ba] szekvencia hordozta (vö. Pauka i. m.) ; más kísérletek szerint viszont ez a képesség csak nyolchónapos korra alakul ki (Menyük 1971. 59). A szegmentális és a szupraszegmentális hangszerkezet percepciójának megismeréséhez adott újabb eredményt az a kísérlet, amelyben 1 és 4 hónapos csecsemőkkel vizsgálták az emelkedő-eső és a monoton dallamminta elkülönítését. A gyermekek jól végezték a megkülönböztetést, ha a kétféle dallamot ugyanaz a magánhangzó hordozta; tévedtek viszont, ha a magánhangzó-minőség változott (Kuhl 1976). Ez a kísérlet éppen azt mutatja, hogy az adott „szegmentális" hangszerkezetben meglevő információ fontosabb volt a gyermek számára, mint a „szupraszegmentális"-ban levő. Más kísérlet is zárult olyan eredménnyel, hogy — a feltételezéssel ellentétben — a gyermekeknek nehézséget okozott bizonyos prozódiai jegyek megkülönböztetése : például kétszótagú hangsorban a hangsúlyos, illetőleg hangsúlytalan szótag felismerése. A kísérlet eredményeiből arra következtettek, hogy az intenzitáskülönbség — feltehetően — önmagában nem volt elegendő a hangsúlyosság megítéléséhez (Eilers 1980. 36). Mindezek alapján legvalószínűbb, hogy a csecsemő már a kezdetektől a maga komplexitásában érzékeli az emberi beszédet. Hangmegkülönböztetésekre hallási mechanizmusa alkalmassá teszi. A már igen korán kiépülni kezdő nyelvi percepció azonban bizonyos értelemben egyszerűsíti a hallási működést : abban az értelemben, hogy az életkornak megfelelő beszédmegértés korlátozza a hallási feldolgozás részletességét a nyelvi értelmezés érdekében. Az értéshez a gyermek nem veheti figyelembe az abszolút fizikai értékeket, hanem a viszonyokat, vagyis a hasonlóságokat kell megjegyeznie (Fourcin 1978. 54). Ha hitelesnek fogadjuk el a csecsemők hangdifferenciáló képességét célzó kísérletek eredményeit, akkor azt mondhatjuk, hogy „hiába" képes a gyermek megkülönböztetésekre, mivel ez a nyelvi funkció nélküli képesség mégsem teszi lehetővé számára az elhangzó beszéd megértését. Más szavakkal : nyelvi kompetenciájának éretlensége korlátozza hallási diszkriminációs képességét. 5. A különböző nyelveket anyanyelvként elsajátító csecsemők vokalizációját elemezve azt találták, hogy nagyjából és körülbelül hathónapos korra tehető bizonyos anyanyelvi sajátságok jelentkezése (Gósy 1982a). Ez egyértelműen azzal függ össze, hogy ebben az életkorban már beszélhetünk a szegmentális hangszerkezet bizonyos fokú percepciójáról, mégpedig nyelvi tartalmat hordozó megértéséről. Ezt akár a magyar szakirodalom korán, 7 hónaposán beszélni kezdő megfigyeltjei (Kenyeres 1926), s egy saját kísérletem is alátámasztja. Hathónapos fiam a hinta-palinta kifejezés dallammal Összekapcsolt elhangzására minden esetben négykézlábra állt, és előre-hátra ringatta magát. Megpróbáltam csak a dallamot zümmögni, majd az ismerttől egészen eltérő hangsorokat mondtam a megfelelő dallammal. A négykézlábra állás és előre-hátra mozgás reakciója kivétel nélkül mindig bekövetkezett.