Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Gósy Mária: A beszédmegértés kezdetei [The Beginnings of Speech Perception] 23

24 GÓSY MÁRIA feltételezik, hogy a megfelelő idegpályák és agyi centrumok fejlődése, a bevésődés például, az életkorral nagyjából lineárisan halad előre (Seines—Whitaker 1976). Saját beszédaudiometriás eredményeink is alátámasztották, hogy a 3—8 éves gyermekek beszédfelismerése életkoruktól függően változik (Farkas—Gósy—Hirschberg 1983a). 2175 normál hallású 5—14 éves amerikai gyermek mindkét fülének hallásérzékenységét vizsgálták szinuszos hanggal négy különböző decibelértéken és hét frekvencián (250, 500, 1000, 2000, 4000, 6000 és 8000 Hz-en). Az eredmények a következők : a) a jobb és a bal fül nagyjából egyformán érzékeli a szinuszos hangot a különböző decibel- és frekvenciaértékeken ; b) a frekvenciaérték növekedésével csökken a hallásérzékenység : minél magasabb a hang, annál erősebben kell hangoznia, hogy észlelhető legyen ; c) elsősorban 6000 Hz-nél, kisebb mértékben 4000 Hz-nél kevésbé érzékeny a fül a szinuszos hangra ; d) a hallásérzékenység az életkor függvénye : 5 éves kortól egyre jobb az eredmény, főként a 250—4000 Hz-es tartományban. 12—13 éves korban kiemelkedően jók az eredmények, ekkor a legérzékenyebb a hallási rendszer ; ehhez képest némi visszaesés tapasztalható 14 éves korban. A 12—13 évesek hallásképességének különös érzékenységére egyelőre nincs tudományosan megalapozott magyarázat. A hallási mechanizmusnak a felsorolt sajátságai a beszédhallás kutatása számára két ponton különösen fontosak : — a hallásképesség az életkor függvénye, az életkor növekedésével párhuzamosan fejlődik ; — a hallásképesség fejlődése legnagyobb mértékben azt a frekvenciatartományt érinti, amelyben a beszéd akusztikailag döntően megvalósul, vagyis a 100—4000 Hz-es tartományt. A percepciós bázis kialakulása, fejlődési menete az egyes gyermekek között nagy eltérésekkel valósulhat meg, egy-egy életkori szakaszban a beszédmegértés komoly különbségeket mutathat. Közismert, hogy az a gyermek, akihez sokat beszélnek, akit sokat beszéltetnek, figyelemmel hallgatnak, az jobban képes kifejezni magát, nagyobb a szókincse, előbb tud grammatikailag bonyolultabb mondatokat formálni, artikulációja rendszerint pontosabb. Kevésbé köztudott — hiszen csak közvetve tapasztalható —, hogy ez a gyermek a beszédmegértés tekintetében is jóval fejlettebb. 3. Az elmúlt 10 évben a gyermekek beszédmegértésének tanulmányozása nagy gyorsasággal fejlődött, amit számos kutatási eredmény fémjelez (elsősorban angol, amerikai nyelvterületen). A kutatások Eilers összegzésében a következő témákra oszlanak : a beszédmegértés fejlődésében bekövetkező változás folyamata, a nyelvi tapasztalat szerepe a fejlődésben, a gyermek percepciós „képességének" eredete, e „képességek" filogenetikai jelentése, a csecsemőkori beszédpercepció kapcsolata a későbbi gyermekkor beszédmegértésével (1980. 23). Hogyan alakul ki és hogyan fejlődik tehát a beszéd megértése, amely a hallás és ezen belül a beszédhallás fejlődésére épül rá? Az általános törvényszerűségek a következők : A) Verbális ingerek megléte nélkül a beszédmegértés folyamata nem indulhat meg (függetlenül attól, hogy emögött miféle ok rejtőzik, pl. ingerszegény környezet, hallásproblémák stb.). B) A beszédmegértés és a beszédprodukció kölcsönhatásban fejlődik, bármelyik zavara hatással van a másik folyamatra.