Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)
Tanulmányok - Kálmán Béla: Rendhagyó mássalhangzó-megfelelések a vogul és az osztják között [Unregelmäßige Konsonantentsprechungen zwischen Wogulisch und Ostjakisch] 155
Rendhagyó mássalhangzó-megfelelések a vogul és az osztják között Az obi-ugor népek szétválásának idejét Korenchy Éva az iráni jövevényszavak alapján időszámításunk 4. évszázadára teszi (Iranische Lehnwörter in den obugrischen Sprachen. Budapest 1972. 40). Hasonló eredményre jut Honti László is (Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. Budapest 1982. 15). Fodor István saját és a szovjet régészet eredményei alapján próbálja az obi-ugor egység megszűntének idejét hozzávetőleg megállapítani, ö — valamivel tágabban — időszámításunk első felét jelöli meg. Említett könyvében Honti az obi-ugor vokalizmus kidolgozásához összeállít 724 szilárd alapokon nyugvó vogul-osztják etimológiát a megfelelő utalásokkal (i. m. 123—198), amelyeknek kikövetkezteti obi-ugor, valamint ősvogul és ősosztják alakját. E listához csatol még 105 olyan vogul—osztják megfelelést, amelyeket összetartozónak vél ugyan, de hangalaki, jelentéstani okok vagy gyéren adatolt voltuk miatt nem kísérli meg alapnyelvi alakjukat rekonstruálni. Mivel ez a jegyzék felöleli többé-kevésbé a két obi-ugor nyelv közös ősi (uráli, finnugor, ugor, obi-ugor) szókincsét, a vogul konszonantizmus feldolgozásához is kitűnő alapot ad az ősi szókincsre vonatkozóan. E kis tanulmányban a teljesség igénye nélkül olyan mássalhangzó-megfelelésekre utalok, amelyek nem hangtörvény-szerűen működnek az obi-ugor nyelvekben, de rámutatnak megindult — ámbár csak részben megvalósult, tehát időben és térben korlátozott — hangtani változásokra. Olyan szótöveket említek, melyek közül többségben az osztják szótő tartalmaz olyan többlet-mássalhangzót, amelyet Honti rendszerint zárójelben tüntet fel az obi-ugor alapalakban. Az idézett etimológiákból közlöm a kikövetkezetetett obi-ugor, ősvogul és ősosztják alakot, a szó jelentését, majd végül zárójelben az etimológia sorszámát Honti könyve szerint. a) A többlet-mássalhangzó az osztjákban c: *in(6d)y3 : vog. *indy 'csipkebokor' ~ osztj. *anëdy 'csipkebogyó' (38) *önfc)dy; vog. *ändy <^> osztj. *oncdy 'erdei fenyő' (39) *kVn(c)dy : vog. *kändy <~ osztj. *köncay 'hanyatt' (288) *pal(c)dk: vog. *paldk -*• osztj. *palcdy 'nyál, takony' (514) Az osztjákban a c elem valószínűleg egy elhomályosult képző, tehát nem tartozik, és már az obi-ugor alapnyelvben sem tartozott a tőhöz. Egy olyan „testes" hang, mint egy affrikáta nem tűnhet el nyomtalanul. Azonkívül a magyar hanyatt szó (288) megfelelői közül az osztják írj. és J nyelvjárásokban, a negyedik példámban (514) pedig a DN és KO. nyelvjárásokban nincs meg a c