Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Rendhagyó mássalhangzó-megfelelések a vogul és az osztják között [Unregelmäßige Konsonantentsprechungen zwischen Wogulisch und Ostjakisch] 155

156 KÁLMÁN BÉLA elem. A magyar hanyatt sem utal szóbelseji ne hangkapcsolatra. Az osztják képzőre a MSzFE is utal a hanyatt c. a. b) A többlethang az oszt jakban t: *ön(t)dp : vog. *ändp ~ osztj. *ontdp 'anyós' (42) *köm(t)3y : vog. *kőmdy ~ osztj. *komtay 'arcra, hasra' (274) *pär(t)3y: vog. *pärdy ~ osztj. *përtây Vissza' (541) *tëk(t)dm3 : vog. *täkm3 ~ osztj. Höytdm 'tetű' (634) *wän(t)dy: vog. *wcm9y ~ osztj. *wantdíj 'földnyelv' (693) Itt is föl kell tennünk, hogy a t elem az osztják alakban képző. Nemcsak a vogul, hanem a magyar napa, homlok, far és — ahol van — a permi, lapp és finnségi megfelelő sem utal arra, hogy az osztják t a tőhöz tartozna. A tetű szóban az MSzFE a magyar és osztják szó belsejében egy -kt-, a voguléban pedig egy -km- képzőbokrot tesz föl, a többi finnugor megfelelő nem mutat t elemre. Rédei Károly (szíves levélbeli közlésében) úgy véli, hogy az ős-obi-ugorban a képző a példák alapján — *cdy, -*tdy, -*t3p hangalakú lehetett, és az ősvogulban olyan hangváltozás zajlott le, mint egyes keleti osztják nyelvjárásokban, pl. ősosztj. — nédy >V Trj. n'y. Hivatkozik a DEWO 113: oncdy 'Kiefer' címszavára. Ez a megoldási javaslat is lehetséges, de valószínűbbnek tartom fenti magyarázatomat azzal kiegészítve, hogy az obi-ugor alapnyelvben nem volt meg a c- és í-elemű képző, hanem már az osztják nyelv külön életében keletkezett, de ott sem terjedt ki minden nyelvjárásra. c) A többlethang az osztj ákban p : *ëpd$: vog. *ät ~ osztj. *ep9A 'szag' (53) *üpdt-: vog. *üt- <~ osztj. *apdt- 'ugat' (45) *ípt3 : vog. *ît3 ~ osztj. *apdt 'haj' (56) *cöpcdy : vog. *$öhy <~^> * osztj. *copc9y 'ribizli' (112) *êopds: vog. *täs ~ osztj. *sopds 'hálókötő fatű' (153) *&äpdt: vog. *sätd ~ *osztj. *Aäpst 'hét' (159) *kÔpd$ : vog. *küt ~ *osztj. *köpdA 'a jávorszarvas lábszárbőre' osztj. 'patabőr' (303) *nïpdt: vog. *nït- 'úszik (viszi a víz)' ~ osztj. *napdt- 'úszik' (434) *nöpdt: vog. *nät ~ osztj. *nopdt 'életkor' (435) *pükdpt-: vog. *pïk

0dt- ^ päkt- ~ osztj. *paydptd- 'lő' (503) vog. TJ kat- ... FL Szo. %at- ~ osztj. DN Ko. yäpdt- 'tép' (757) vog. (Ahlqv.) nati ~ osztj. Vj. nowtdk . . . Ko. nuptd 'réntehén' (785) Ellenpéldák : *äpdr: vog. *äpdr ~ osztj. *äpdr 'ügyesség' (54) *jïpdy: vog. *jip9y ~ osztj. *jëpdy 'bagoly' (200) *kïm(p)dl: vog. *kimpli -~ osztj. *kimdl 'perem, szél' (272) *käpdl: vog. *käpdl ^ osztj. *kapdl 'üreg' (304) Hëpdl: vog. Häpl- ~ osztj. *lepdl- 'becsap' (366) Hapdy-: vog. *l'apdy- ~ osztj. Häpdy- 'súg' (372) vog. T laptâ . . .Szo. lüpta ~ osztj. DN Ko. Ni. O lipdt 'levél' (769) Itt szinte szabályos hangmegfeleléssel állunk szemben. A p bizonyára etimologikus (Honti sem teszi zárójelbe), mert a magyar íz-nek és megfelelői-