Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)
Tanulmányok - Szabolcsi Anna: A specifikus/nem specifikus megkülönböztetéséről [On the Specific/Non-Specific Distinction] 83
9U SZABOLCSI ANNA nősen érdekes, mintegy ellenőrző értékű lehet. Az adatok szemügyrevétele előtt azonban meg kell tennünk egy megkülönböztetést. A minden a magyarban ugyanis kétértékű — utalhat individuumokra is, fajtákra is, és mivel a kettő nem viselkedik egyformán, egyértelműsítés nélkül a példamondatokat nem lehet megítélni. Az individuumokra utaló változatot mindem-ve\, a fajtákra utalót mindem-íel fogom jelölni. A mindem angol megfelelője, az every csak a specifikusnak minősített (22) környezetbe helyezhető. A specifikussági megszorítás a magyarban is szemléletesen érvényesül. Az alábbi „elkötelezetlen" igét tartalmazó mondatok csak egyenletesen intonálhatok : (34) (Nem) ismerek mindem híres embert. (35) (Nem) légtelenített mindem csövet. (A tagadás nem hoz létre kétértelműséget ; ennek oka — feltehetően jelen szempontunktól függetlenül — az, hogy a minden univerzális kvantora nem kerülhet a tagadás hatókörén kívül, minden nem jelentheti azt, hogy 'semmi'.) A mindem nem társul a kap, érkezik-íéle igékkel : (36) *(Nem) kaptam mindem levelet. (37) *(Nem) érkezett mindem levél. A megkap, megérkezik jelenlétében előfordul, de — mint (34)-ben és (35)-ben is — csak egyenletes intonációval : (38) Megkaptam / nem kaptam meg mindem levelet. (39) Megérkezett j nem érkezett meg mindem levél. (40) *Kaptam meg mindem levelet. (41) * Érkezett meg mindem levél. A specifikus mindeni-véi szemben a mindem jellegzetesen a determináns nélküli, nem specifikus főnévi csoportok környezeteiben jelenik meg, azaz a mindem által hagyott űrt tölti ki. Például : (42) Nem kaptam mindem füzetet (kockás nem volt). (43) Érkezett mindem füzet (kockás is, vonalas is). A (viszonylagos) teljesség kedvéért szükségesnek látszik megjegyezni, hogy a mindem-vei determinált főnévi csoport azért lehet a kap tárgya és az érkezik alanya. A nyomatékos fókusz jelenléte — mint Wacha Balázs is megállapítja — semlegesíti a most tárgyalt intonációs mintákat és ezáltal többek között megszünteti az aspektus jelölését. Valószínűleg ugyanennek tulajdonítható, hogy a következő mondatok kifogástalanok : (44) ÉN kaptam mindem levelet. (45) MOST érkezett mindem levél. 4. Ebben a vázlatos áttekintésben megkíséreltem kimutatni, hogy (a) a specifikus/nem specifikus megkülönböztetés a főnévi csoportok mondatbeli értelmezésének egyik fontos és önálló, esetenként a hatóköri viszonyokat